Az ősz egyik legjellemzőbb kertészeti vonatkozású történése a levélhullás. A lombhullatók leveleinek lehullása az évszak fő hangulatteremtő eleme, az előbb elszíneződő, majd a talajra kerülő lombozat megejtő látvány, a levélhalmokkal való játék a gyerekek egyik kedvence ilyentájt, azonban a kertek tulajdonosainak inkább bosszúságot és fejtörést ad a jelenség.
Mit lehet tenni a levélhalmokkal?
Az első és legegyszerűbb megoldás, ha ott hagyjuk őket, ahol vannak, hiszen a lombhullás a természetes körforgás része, a talajra kerülő növényi részek lassan elbomlanak, hogy tavaszra már mint értékes, komposztálódott tápanyag gazdagítsák a közeget. Az erdőkben ez teljesen elfogadható, a gondozott házikertekben azonban viszonylag kevesen szeretnék, ha az idővel elcsúnyuló levélszőnyeg tavaszig a talajon maradna, ráadásul a gondozott gyepnek nem tesz jót a levéltakaró, például nagyban elősegíti a gombás betegségek megjelenését.
Az első és legrégebb óta bevetett megoldás az égetés, ami ugyanakkor nem javasolható jó szívvel. Tudni kell, hogy az ősszel már teljesen kiszáradni nem tudó, nedves halmok alacsony hőfokon, tökéletlenül égnek, így számos káros anyag kerül a levegőbe, vagyis nem csak a szaga kellemetlen az avarégetésnek, de az egészségnek is roppant káros, főleg ha gyakran és heteken keresztül folyamatosan lobbannak lángra a máglyák a környéken.
Az avarégetés azonban nem csupán egészségügyi vagy kertészeti vonatkozással bír, ugyanis a legtöbb településen törvényileg kerül szabályozásra a zöldhulladék égetése. Az idei év első napjától kezdve az égetés az ország egész területén tilossá vált volna, azonban a pandémia miatt kihirdetett veszélyhelyzet ezt a tiltást elhalasztotta, egészen addig, míg a vészhelyzeti állapot meg nem szűnik. Mivel ezt több alkalommal, jelenleg a 2021-es év végéig meghosszabbították, az égetés továbbra is engedélyezett azokon a településeken, ahol korábban is megengedett volt. Aki nincs tisztában a lokális előírásokkal, keresse fel az önkormányzat honlapját vagy hívja fel a helyi hivatalt, ahol bizonyára megfelelő tájékoztatást kaphat. A szabályozás településenként változó, van, ahol a hét bizonyos napjain lehet égetni, máshol az év pár napja van kijelölve erre a műveletre, és olyan városok is akadnak, ahol korábban is teljes tilalom vonatkozott az égetésre. A tűzgyújtást azonban érdemes elkerülni, hiszen amellett, hogy környezetszennyező és egészségtelen, még konfliktusforrás is lehet a szomszédokkal, utcabeliekkel.
A lángra lobbantás mellett szerencsére vannak alternatívák!
Az egyik legjobb ötlet a komposztálás. A művelethez sem nagy befektetésre, sem szaktudásra nincs szükség! Az első a komposztáló megépítése, aminek a legegyszerűbb formája, ha leszúrunk négy erős karót vagy fémrudat, és ezeket körbekerítjük erős műanyag vagy fém hálóval, de készülhet a komposztáló faanyagból vagy vásárolhatunk bolti, műanyag komposztedényt is. A komposztra kerülhet mindenféle kerti zöldhulladék, így a fűnyírás nyesedéke, lehullott levél, elhalt növényi részek, vagy a sövénynyírás maradéka, de komposztálható többfajta egyén szerveshulladék is, például gyümölcshéj, a konyhában felhasznált zöldségek maradéka, elhervadt vágott virág, tojáshéj, de akár kávézacc vagy kezeletlen, festetlen kartonpapír is.
A komposzthalom kupacolásánál figyelni kell az ún. barna és zöld anyagok arányára, és érdemes nem egyszerre teletömni a tárolót, hanem rétegesen, folyamatosan kisebb adagokkal feltölteni. A halom lassan bomlásnak fog indulni, időnként nedvesíteni vagy átforgatni kell majd, hogy a végén aztán földszerű, morzsalékos, tápanyagokban roppant gazdag komposztanyagot nyerjünk, amit a tavaszi ültetéseknél már jó eséllyel fel is lehet használni.
A lehullott levelekkel kapcsolatban jó trükk, ha szétterítjük azokat 5-10 centiméter vastagon, hagyjuk pár napig száradni, majd egy erősebb, gyűjtőtartályos fűnyíróval végigmegyünk rajtuk. Az így kapott őrlemény sokkal hamarabb bomlik le a komposztban, de kiválóan alkalmas mulcsanyagként is, például a díszágyások talajára öntve, ahol védőrétegként óvja meg a növényeket a hidegtől. Mindemellett az így tömörített levelek sokkal helytakarékosabban bezsákolhatóak, és ezzel eljutottunk a következő lehetőséghez, az elszállításhoz! A legtöbb településen létezik ilyen szolgáltatás, vagyis a műanyag zsákokba pakolt leveleket bizonyos mennyiségig általában ingyen, azon felül pedig valamennyi díjért cserébe elviszik. A fentiekben leírt módon megőrölt levelekből két-háromszor annyi fér egy-egy zsákba, mint eredeti állapotukban!
Kisebb kertekben, vagy ott, ahol viszonylag kevés őszi zöldhulladék keletkezik, szóba jöhet az elásás is. Ilyenkor egy méretes, a levélhalomnál legalább kétszer akkora gödröt kell készíteni, majd abba helyezni a kupacokat, végül betemetni a nyílást. A komposztálódás folyamat így is végbemegy, a módszer teljesen zöld, azonban a gödör teteje a tömörödés miatt idővel be fog süppedni, így azt majd idővel, jellemzően tavasszal valamennyi földdel kell feltölteni.
Fontos tudni, hogy a társasházak és családi házak esetén is az épület előtti járda tisztán tartása a tulajdonos(ok) felelőssége és kötelessége, ezért ha máshonnan nem is, erről a közös használatú területről mindenképpen fel kell szedni a leveleket, azok ugyanis nem csupán nem esztétikusak, de nedvességgel érintkezve csúszóssá is válhatnak, az így bekövetkezett balesetekért pedig a tulajdonos(ok) vonhatók felelősségre!
Megyeri Szabolcs kertészete: Kerti komposztálás
