A nyár közepéig az egész növény egy hatalmas tőlevélrózsa, de augusztustól méteres aranyló virágzattá válik.
A kövér aggófű (Senecio doria) fészkesvirágzatú, az őszirózsafélék családjába tartozó kelet-közép-európai és balkáni elterjedésű, méteres magasságú lágyszárú és évelő növény. A “Senecio” tudományos nemzetségnév öreget, aggot jelent, az ok a szürkésfehér, ősz, terméses bóbita, a magyar név csak fordítás, az aggódás csak távoli származéka az aggságnak. A “doria” fajnévnek lehet köze az ókori görög dór néphez a makedóniai lelőhelyek miatt, esetleg a bordás dór oszlophoz a növény bordás merevítésű szára miatt, de szerintem inkább az aranyhoz köthető, mert aranysárga a virágzat, és őszre megsárgul a virágzati tengely is. A kövérség valószínűleg a dús tőlevélrózsára vonatkozik.
A kaszatok szárazon repülnek, nedvesen az állatok szőrére tapadnak
A kövér aggófű a repítőszőrös termésével szaporodik, az üde és nedves réteken először tőlevélrózsát fejleszt. A tőlevelek hosszúkás elliptikusak, hosszan nyélbe keskenyedők, fűrészes szélűek, kedvező körülmények között fél méter hosszúra nőnek. A szár egyenesen felálló, akár másfél méteres, gyakran bordázott, a virágzatoknál gazdagon elágazó. A szárlevelek fölfelé egyre kisebbek, keskeny vállal szárölelők, a szélükön apróbbak a bemetszések. Minden levél tagolatlan, az egész növény kopasz. A bimbós fészkek még nagyon sűrűn állnak, tömör fejet alkotnak, kinyílva eltávolodnak egymástól, síkba rendeződve sátoroznak. A kevés külső fészekpikkely sokkal rövidebb a sűrűn álló belsőknél, a pikkelycsúcsok feketék. A fészekörv egy centi átmérőjű, a kinyílt fészkek hüvelyknyi szélesek, a vízszintesen kiterülő sugárvirágok száma öt, néha hat. A fészek közepén több tucatnyi sárga csöves virág van, a kétágra nyíló bibék a portokcsövön át tolják ki a virágport. A nyelves virágok a rovarcsalogatók, a csövesek a termékenyek. Az őszülő fészkek pikkelyei és virágzati tengelyei is aranysárgára váltanak. A termés a fészkesek szokásos bóbitája, a kaszatok szárazon jól repülnek, nedvesen az állatok szőrére és az ember ruhájára tapadnak.
Minden részében mérgező
A kövér aggófű látványos szépsége ellenére is minden részében mérgező, a legelő állatok számára veszélyes, de az okosabbja elkerüli, a hatalmas tőleveleket mindig érintetlennek láttam. Viszont a lekaszált szénába keveredve szárazon is betegségeket okozhatnak, a gazdáknak sajnos irtaniuk kell. Nehezen hihető, de állítólag tejen és mézen keresztül is árthat az ember májának. Régebben az aggófüvek gyógynövénynek számítottak, mára ellenjavalt a használatuk.
Kövér aggófű habitusa
Kövér aggófű tőlevelei
Kövér aggófű szárlevelei
Kövér aggófű még bimbós virágzata
Kövér aggófű sátorozó virágzata
Kövér aggófű fészekvirágzatai
Kövér aggófű fészekörve
Kövér aggófű fészke
Kövér aggófű őszülő fészkei
Kövér aggófű őszi sárgulása
