Martilapu: az első és úttörő sárga virág

A tavasz egyik első virága, és ő telepedik meg először a romokon, a meddőhányókon, a felhagyott bányagödrökben, építési telken.

A lókörmű martilapu (Tussilago farfara) fészkesvirágú, az őszirózsafélék családjába tartozó, eurázsiai, arasznyi magasságú, lágyszárú, évelő növény. A “Tussilago” tudományos nemzetségnév köhögés ellenit jelent, és valóban: évezredeken át ilyen célból itták a teáját. A magyar lapu szó szláv eredetű, nagylevelű növényekre használták, a mart régies szó, meredek vízpart jelentésű. A “farfara” fajnév származása bizonytalan, a lóköröm, azaz a pata a levelek alakjára utal, számos idegen nyelvben ez a tulajdonság a névadó.

Gyönyörű, sárga virágzat

A martilapunak a földfelszín alatt kiterjedt tarack hálózata van, amelyből kora tavasszal először a virágszárak törnek elő csoportosan. A virágszáron csak zöld vagy pirosas pikkelylevelek vannak, a szár egyetlen virága gyakran már ujjnyi magasságban nyílik. A gyönyörű sárga fészekvirágzat szélén vannak a nyelves nővirágok, középen a csöves hímvirágok. Elvirágzásra a szárak arasznyira nyúlnak, és megjelennek a lópata formájú tőlevelek. Eleinte alul-felül molyhosak, de a színükről ez hamar lekopik, a fonák fehér marad. A viszonylag nagy levelek hasonlítanak az acsalapuk fakadó leveleire, a megkülönböztető határozói bélyeg a levélnyél keresztmetszetében az U-alakú edénynyaláb elrendeződés. Később a martilapu levelei sötét szegélyt is kapnak, de addigra az acsalapuk levelei már kétszer-háromszor akkorák. Közben megérnek a martilapu termései, a bóbitában a fehér repítőszőrök sokkal hosszabbak a kaszatoknál.

Elsőként érkezik, de nem marad sokáig

A martilapu valódi pionír növény, virít a háborús romokon, a bontás utáni telkeken, magam is sokszor láttam friss földhányásokon, új utak és csatornák rézsűin. Számos alkalommal szedtem az itt élő erdélyi ismerőseim hagyományos ételeihez a húsgombócok burkolására. Ugyanaz a szerepe, mint a magyar ételeknél a káposztalevélnek, a mediterrán népeknél a szőlőlevélnek. Érdekesség, hogy a következő évben ugyanazokról a bolygatott földekről eltűnt a martilapu, a pionírt kiszorították a gyomok vagy az eredeti növényzet. A vízpartokon viszont megmaradhat a tartós martilapu állomány, ott kevesebb a konkurens.

Termesztik és köhögés elleni teát főznek belőle

A természetben előforduló martilapuban a hasznos köhögéscsillapító mellett több mérgező anyag is van, ezért a gyűjtést már nem ajánlják. Szelektáltak sokkal csekélyebb mennyiségű káros anyagokat tartalmazó kultúrfajtákat, ezeket termesztik, és a szárítmányaik kerülnek a forgalmazott gyógyteákba.

Martilapu kora tavaszi megjelenése