Utóérik a gyümölcs.
Az októberi napsugarak még érlelik a birset, de lassan eljön az ideje, hogy szüreteljük és feldolgozzuk ezt a gyümölcsöt. Az enyhe fagyok nem tesznek kárt a birsben, de a keményebb hidegek megérkezte előtt le kell szednünk a termést. A mi klímánkon a tipikus aroma kialakulása mellett is általában kemények maradnak a birsalmák.
Őshazájában, Perzsiában annyira megpuhul a gyümölcs, hogy akár nyersen is fogyaszthatóvá válik.
A birs meglehetősen jól tárolható (ne töröljük le a bolyhos szőrzetet!), azonban a húsa barnulhat. Ez a barnulás a hosszabb tárolás alatt megy végbe, bár a gyümölcs ilyenkor nem válik ehetetlenné, de az aromáját elveszíti. Ezek a birsek a befőzésre alkalmasak, de a zselésedési képességüket elveszítik.
Általános szabály, hogy a birseket ne tároljuk együtt az almával és a körtével, mivel akkor az utórérési folyamatok felgyorsulnak. Gyakran teszik az ablakpárkányba, ahol kellemes illatot áraszt. Készülhet belőle ivólé, birsalmasajt, lekvár, kompót is.
