Rizóma-gyorstalpaló mindazoknak, akik nem félnek bambuszt telepíteni a kertjükbe.
A bambusznövénynek óriási jelentősége van a keleti kultúrában és hazánkban is egyre többen fedezik fel ezt a szép, kecses növényt. Sokan választják sövénynek, határolónak, hiszen magasra nő, remekül takar, azonban hamar problémát jelenthet, mivel kiirthatatlanul terjedni kezd, agresszívvé válik.
Aki bambuszt szeretne, annak fontos előtte tájékozódnia, mivel a bambusznak többféle típusa létezik: van amelyik magasra nő, más alacsonyabb marad, továbbá léteznek fagytűrő, télálló fajok, akadnak ehető rügyet hozók is. A bambuszok rizómája sem egyforma, ezért van az, hogy némely fajok megállíthatatlanul terjednek, másokkal viszont nincs ilyen gond. Mindenkinek azt ajánljuk, hogy ültetés előtt tájékozódjon és mindenképp gyökérgáttal telepítse a bambuszt! A gyökérkorlátozást vegyük komolyan, mert akad olyan faj, amelynek rizómája még az 1-2 mm vastag fóliát is képes átszúrni!
A rizóma vagy gyöktörzs egyes növények vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, függőlegesen vagy vízszintesen növő, földalatti módosult szára. A növény ezzel vészeli át a kedvezőtlen időszakot, ebben raktározza a tápanyagot, de ez az ivartalan szaporodás szerve is. A hideg vagy szárazság múltán belőle föld fölötti hajtások sarjadnak.
A bambuszok kétféle rizómatípusa
A bambuszok kétféle rizómatípusát érdemes ismerni: a leptomorf, míg a másik a pachymorf.
A legtöbb mérsékelt övi bambusz, leptomorf típusú rizómával rendelkezik, ami többé-kevésbé hengeres, vékony és hosszúkás. Minden nódusznál megfigyelhető egy-egy alvó rügy, bár néhány kivételes esetben két vagy több nódusz távolságra is lehet egy-egy rügy. Az oldalsó rügyek általában alvó állapotban maradnak hosszabb időtartamra, habár 3-4 szezon után jelentősen csökken a csírázóképességük. A legtöbb rügyből szár hajt, míg egyes rügyekből rizóma lesz. A hajtások sűrűsége ennél a rizómatípusnál elég nyitott, a szárak többnyire szétszórtan helyezkednek el. A terjedés gyorsaságát nagyon nehéz meghatározni, mivel 15 cm és 5 m közé tehető, mindez hidegebb éghajlaton. Melegebb klímájú területen akár évi 8 négyzetmétert is behálózhat a föld alatt a gyökérrendszer.
A pachymorf rizómatípus gyakori a trópusi és szubtrópusi eredetű bambuszoknál, habár előfordulhat magasan fekvő mérsékelt övi régiókban élő bambuszoknál is. Ez a típus rövid és vastag, melynek rügyei szinte minden alkalommal szárrá alakulnak. Mivel a hajtások rendszerint a felszínre törnek, a szárak nagyon közel helyezkednek el egymáshoz képest, így nagyon sűrű csoportot alkotva. A terjedési sebessége igen lassú; hideg éghajlaton 10-15 cm mondható átlagosnak egy évben.
Érdemes szakértőtől segítséget kérni a választott fajtát illetően. A cikkhez az anyagot innen gyűjtöttük:
Bambuszkertészet
