Elhalt növényi részek eltakarítói.
Alighogy megérkezik a tavasz, vele együtt jönnek a csigák is. A rossz hír az, hogy mindenhol ott vannak, a jó hír az, hogy nem minden faj kártevő!
A csigák egy részét nem kell bemutatni a hobbikertészeknek, hisz régi ismerősök. Magyarországon 26 meztelencsigafaj előfordulása ismert, ebből 10 faj esetenként kártevő. Persze a csupasz, nyálkás állatokat sokan akkor sem kedvelik a kertjükben, ha épp nem a friss zöldet fogyasztják, hanem az elszáradt, elhalt növényi maradványokat. A vörösesbarna spanyol csupaszcsiga előszeretettel eszegeti a virágokat és a zöldségeket, rövid idő alatt lelegel mindent. Kapzsi habzsolásával más csigákat is rossz hírbe hoz, tévesen azt hisszük, hogy minden puhatestű veszélyes a kertünkre nézve.
Tarka csiga vagy tarka diszkoszcsiga (Discus rotundatus) (Fotó: Björn S...)
Azonban ez nem így van. Szinte minden házat viselő csiga ártalmatlan, sőt néha kifejezetten hasznos. Az éticsiga inkább elhalt, elszáradt növényeket fogyaszt, a tarka csiga (vagy tarka diszkoszcsiga) előszeretettel táplálkozik gombákkal, a fehérszájú kerticsiga pedig nem tud ellenállni az algáknak. A friss zöldre csak ritkán vetik rá magukat.
Éticsiga (Helix pomatia)
Szinte szeretnivalóan bájos a pincelakó kristálycsiga és örülhetünk a bumfordi nagy meztelencsigának is, amelynek étlapján más csigákat találunk, akár még a spanyol csupaszcsigát is megeszi. Időről időre más, növényi fehérjetartalmú takarmánnyal, például elszáradt növényi részekkel és gombákkal egészíti ki az étrendjét.
Fehérszájú kerticsiga (Cepaea hortensis)
Érdemes tehát a csigák egy részét nem pusztítani, de védeni!
