A menyét Magyarországon védett ragadozó, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Sokan úgy vélik, hogy a kertekben csak a nyest fordul elő, pedig az igazság az, hogy a menyét hazánkban az egyik legközönségesebb ragadozó emlős. Gyakorlatilag mindenhol előfordulhat, ahol megfelelő életteret és elegendő táplálékot talál magának. Egyre többször bemerészkedik a lakott területekre is, de füves pusztákon, mezőgazdasági területek szélén, erdőfoltokkal tarkított füves területeken, lucernatáblákban is, valamint erdei tisztásokon, sziklás hegyoldalakon és patakpartokon is találkozhatunk vele. Noha emberkerülő, tanyák, mezőgazdasági területek szélén nem ritka.
A menyét kb. 15-26 cm hosszú, teste hullámosan ívelt, színe vörösesbarna, hasi része fehér. Nem árt tudni, hogy a menyét védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Fő táplálékát a kisrágcsálók jelentik, elsősorban a pocok, egér, vakond, de madarakat, tojásokat is megeszik. Szinte állandóan vadászik, nappal és éjjel ugyanúgy aktív lehet, bár leginkább szürkületkor mozog. Áldozatát gyakran a felszín alatt ejti el, nyakszirtharapással. Télen a hó takarásában keresi táplálékát. Zsákmányszerző útjain rövid ugrásokkal halad, közben időnként felegyenesedve figyel.
Téli pihenőt nem tart, a felhalmozott készletéből is gazdálkodik. Előszeretettel készíti fűszálakkal bélelt fészkét a fák talajközeli odvában, vagy vakond, rágcsálók földalatti elhagyott járatában.
Sokan úgy vélik, hogy a tyúkokat, kacsákat tizedeli, de valószínűleg az inkább a nyest. A menyét legfeljebb csak a kisebb csibéket szokta elvinni. Előbbi az, amely a kábeleket is előszeretettel rágja, legyen szó akár a padlástérben futó vezetékektől, akár az autó motorházában tekergő kábelekről, vagy a szigetelésről.
A menyét inkább hasznosnak mondható, mivel a kártevő rágcsálókat irtja. Védett is, így nem pusztítható, de egyébként is örülnünk kellene a jelenlétének.
Forrás: Természetvédelem
