Ösztönző ötletek.
A kert nem csupán beállóhely az autónak, de élettér, zöldfelület, táplálékot adó terület is lehet. Egyre többen jönnek rá arra, hogy a kaviccsal, térkővel leburkolt, netán lebetonozott részek helyett olyan kerteket kell létrehozni, amelyek árnyékolnak, hűtenek, O2-t termelnek, élelmet adnak a konyhaasztalra, táplálékot biztosítanak a méheknek, segítenek fenntartani a biodiverzitást, megtartják az esővizet (a sor még hosszan folytatható).
Számtalan példát látunk a nagyvilágban arra, hogy a hatóságok miként igyekeznek elősegíteni azt, hogy a műkertek helyett élő, természetes kerteket alakítsanak ki a lakosok.
Nemrég Németországban Észak-Rajna-Vesztfália tartomány építésügyi minisztere vetette fel a megosztó rendelet lehetőségét: be kellene tiltani, hogy a lakóházuk körüli területet a tulajdonosok kaviccsal, murvával szórják fel, esetleg le is aszfaltozzák. Természetesen a tervezetnek támogatói és ellenzői is akadnak, biztosan nem lehet mindenkit kényszeríteni arra, hogy órákat töltsön kerti munkával, de különféle intézkedéssel a tiltás helyett ösztönözni érdemes inkább a lakosságot.
Bécsben szintén évek óta komolyan dolgoznak a városok élhetőségének javításán, például a homlokzati zöldítések előírásával. Egy korábbi szabályozás szerint újonnan épülő házak legalább egyötödét kell majd növényekkel befuttatni. A rendelkezés segíti a szebb városkép és a hűvösebb mikroklíma kialakulását, a gyorsan növő levéltömegek pedig enyhítenek a nyári forróságon. Az előírás minden hét és fél méternél magasabb új építésű lakó- és ipari épületre vonatkozik, de a klasszikus családi házak, lakóparkok, nyaralók és kiskertek azonban kikerültek a szabályozás alól. Az egyre melegebb, afrikai klímában nem is kérdés, hogy erre mekkora szükség van.
Szerencsére hazánkban is akadnak olyan önkormányzatok, amelyek támogatják a zöldhomlokzat létesítését. Az I. kerület Budavári Önkormányzat célja például a homlokzati zöldfalak kialakítását pályázattal segíteni, és így az épületek árnyékolását, szigetelését ösztönözni, amely hatékony eszköze lehet a klímaváltozással gyakoribbá váló, a jövőben várhatóan erőteljesen befolyásoló hőhullámok elleni védekezésnek. A növényzet hatékony segítséget nyújt a nyári hűtési energia mérséklésében, ezzel fogyasztáscsökkentést, valamint szén-dioxid-kibocsátás megtakarítást is eredményez.
Hasonlóan zöldebb városképben gondoskodnak Józsefvárosban, ahol homlokzatzöldítésre, gangzöldítésre és árnyékolásra is lehet támogatást kérni. A pályázat kifejezetten függőleges felületek, homlokzatok, tűzfalak növénnyel való befuttatását, udvarok és függőfolyosók árnyékolását (pl. támszerkezetre növények futtatásásával), balkonkertek, gangkertet kialakítását célozza.
Olyan példa is ismert, amikor arra ösztönzik a kerttulajdonosokat, hogy művészi gonddal nyírt makulátlan pázsit helyett nagyobb fajgazdagságot rejtő, virágzó réteket, gyepeket neveljenek, amellyel a beporzó rovaroknak is táplálékot biztosítanak. Minnesota államban élő kerttulajdonosok például anyagi segítséget is kapnak, ha a méheknek kedveskednek és az agyonnyírt pázsit helyett lóherével, százszorszéppel tarkított füvet vetnek.
