Varjúmák, ami se nem varjú, se nem mák

Számos virága közül mindegyik csak egyszer virágzik, egyetlen napon, és akkor is csak néhány délelőtti órán.

Már a neve is csavaros

A vetési varjúmák (Hibiscus trionum) a mályvafélék családjába tartozó, lágyszárú, egyéves növény. Magyar nevét könnyebb megmagyarázni, annak ellenére, hogy se nem varjú, se nem mák. Apró fekete magvai vannak, bár nem olyan kicsik, mint a máké, és a még zöld termése felülről nézve nagyon hasonlít egy mákgubóra, viszont a magvak emberi fogyasztásra nem valók, ettől varjú. A vetési szó itt annyit jelent, hogy gyakran a szántóföldön művelt kultúrák gyomnövénye. Alacsony, heverő szárú növény, így a kukoricához hasonló termetűeket nem zavarja, de a kisebb kapásnövényeknek, például a paprikának konkurense lehet.

A hibiszkusz már az ókori görögöknél is mályvaféle, főleg orvosi ziliz volt. A “trionum” fajnév a középkori latin szövegekben északit jelentett, mert a mi Göncölszekerünknek megfelelő ókori római hét ökör (Septemtriones) az év folyamán a Sarkcsillagot járja körül, azaz mindig az északi égboltot ékesíti. A Hibiscus nemzetség több száz faja majdnem mind trópusi vagy szubtrópusi növény, a varjúmák viszont kicsit északabbra merészkedik, így kapta a trionum nevet.

A szirmok szivárványos színbontók

A varjúmák talajközelben elterülő növény, a borzas szárakon csak a bimbókat hordozó részek emelkednek magasabbra. A levelek tenyeresen hármas szeletűek, a szeletek tovább tagoltak. A bimbóban a szirmok a családra jellemzően még csavarodottak. A virág öttagú, a szirmok sárgásfehérek, a tövük sötétlila, a csésze a bordái között áttetszően hártyás, később felfújt, a 12 külső csészelevél keskeny szálas. A sziromlevelek mikroszkopikus barázdái szivárványos színbontást varázsolnak a megporzó rovarok csábítására. A bordó bibék az összenőtt porzószálak oszlopából a sárga portokok között emelkednek ki. Az ötrekeszű toktermés felül nyílik, a magvak szélmozgás vagy érintés hatására szóródnak ki.

Néhol féltve őrzött ritkaság, máshol gyom

A varjúmák a Földközi-tenger keleti térségéből terjedt el a földműveléssel Európában, de mára meghódította az összes földrész melegebb vidékeit. A szántóföldekről kilépett az utak mentére, szőlőskertekbe, parlagokra, pihentetett földekre, bolygatott területekre. Néhol kellemetlen gyom, de például Ausztriában már kiveszőben lévő veszélyeztetett fajnak számít.

Varjúmák csak egyszer nyíló virága