Vasmarokkal tartja egyben a gyalogakác a vízparti töltést

Vasmarokkal tartja egyben a gyalogakác a vízparti töltést

Nagy reményeket fűztek a telepítéséhez, de erőszakosabbnak bizonyult, mint bárki gondolta volna.

Az akácfa kistestvére

A cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa) Észak-Amerikából származó, a pillangósvirágúak növénycsaládjába tartozó lombhullató cserje. Egy kicsit valóban rokona a nálunk elterjedt akácnak (Robinia pseudoacacia), és éppen a fatermetű növénytől való megkülönböztetésként kapta a “gyalog” előnevet, mivel általában csak bokor termetű, embermagasságú, legfeljebb öt méter magasra növő cserje. Néha ámorfának is becézik, ami nyilván a tudományos név ferdítése, és a méhészek kedvelik marketing szempontból, mert bizonyára kelendőbb az ámorméz, mint a gyalogakác méze.

Túl sikeresen fogott talajt

A gyalogakác háromszáz éve került Európába, eleinte dísznövényként, később a folyó- és patakpartokra a friss töltések árvíz elleni megszilárdítására. Mára sajnos meghódította a síkvidéki vízpartokat, átláthatatlan és áthatolhatatlan bozótot alkotva a gátakon és a töltéseken. A legnagyobb kárt nem is itt okozza, bár a víz felé terjedve beszűkíti a hullámteret, akadályozza a szabad lefolyást, és kéretlen gátakat képez, hanem a víztől távolodva kolonizálja a réteket, árnyékolásával kiirtja a természetes gyepeket. Megfékezésére fiatalon kaszálják és legeltetik, később már csak zúzógépekkel irtható. Próbálkoztak a gyalogakác bozótot energiaültetvénnyé átnevezve a gallyak kazános tüzelésével, de csekély a siker. A méhészek csak a végterméküket nevezték át ámor-, ámorakác- és ámorfa mézzé, sikerrel.

Amorf virágok, bibircses termések

A gyalogakác levele páratlanul szárnyalt, a fiatal hajtások és levelek kezdetben molyhosak, a levélkék szálkás hegyben végződnek. A virágok csökevényesek, amorfok, azaz alaktalanok, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a szabályos pillangós virághoz képest hiányzik a csónaknak és az evezőnek nevezett sziromlevél, és csak a sötétlila, csővé göngyölt vitorla maradt. Ez a tudományos nemzetségnév, az “Amorpha” magyarázata. A “fruticosa” fajnév fásszárút és terméshozót is jelent, itt mind a kettő stimmel. A gyalogakác általában egymagvú bibircses hüvelytermése sokszor még a következő virágzásig is a bokrokon marad. A termések jól úsznak, a magvak a vízzel a világ végére is eljutnak.

gyalogakac vizparti toltes 02
Gyalogakác az arasznyi hosszúságú virágfüzérekkel

gyalogakac vizparti toltes 03
A gyalogakác hajtásai kezdetben molyhosak, a levélkék szálkás hegyűek

gyalogakac vizparti toltes 04
Gyalogakác páratlanul szárnyalt levelei

gyalogakac vizparti toltes 05
Gyalogakác bimbós füzéres virágzatai

gyalogakac vizparti toltes 06
Gyalogakác sötétlila virágai a kiálló tíz élénksárga porzóval

gyalogakac vizparti toltes 07
Gyalogakác éredő termésfüzérei

gyalogakac vizparti toltes 08
Gyalogakác sarló alakú bibircses hüvelytermései

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?