Ez a bodza épp melyik bodza?

Ez a bodza épp melyik bodza?

A fekete bodza és gyalogbodza mérgező növények, de nagyon eltérő mértékben, úgyhogy muszáj felismernie minden gyűjtőnek őket.

Hazánkban két bodzafaj nagyon elterjedt: a fekete bodza (Sambucus nigra)  és a földi bodza (Sambucus ebulus). Mindkettő összes szerve mérgező, a gyökerétől a magjáig, de nagyon különböző mértékben. Azaz jó, ha meg tudjuk különböztetni a két rokon növényt egymástól. De akkor se bízzuk el magunkat, ha ez sikerülne, mert nálunk a természetben is él egy ritka harmadik faj, valamint a kertekben-parkokban még számos bodza faj és fajta található. Egyiket sem javaslom, még próbakóstolásra sem.

Fekete bodza: fásodó szárú, a termése csüngő

A Sambucus szó görög eredetű, a bodza szláv, és csak a növényt jelentik, nem találtam más, hasznos szófejtést. A fekete bodza fásszárú növény, de ritkán nő fává, inkább csak nagyobb cserje, azaz köznyelvileg bokor termetű. Fás szára, ágai üregesek, a közepüket vattaszerű, puha, könnyű, fehér bél tölti ki. A levelei páratlanul szárnyaltak, 5-7 tojásdad levélkéből összetettek. A virágzat messzire szállóan kellemes, édes illatú, gyakran tányér-szerűen lapos és nagy méretű, a virágszirmok fehérek, a portokok sárgák. A termés csüngő ibolyásfekete, bogyószerű benge.

Gyalogbodza: lágyszárú, a termése felálló

A földi vagy gyalogbodza évelő, lágyszárú növény, azaz nem fásodik el, a föld fölötti részei a téli fagyokkal elpusztulnak. A talajban viszont kúszó gyöktörzsével tovább él, terjed, szaporodik, nagy területeket beborít. A levelei szintén páratlanul szárnyaltak, 5-11 lándzsásan hosszúkás levélkével. A virágzat kellemetlen illatú, kisebb, a virágszirmok fehérek, a portokok kárminpirosak. A termés felálló, fekete benge.

Nem mindegy, hogyan fogyasztjuk

Mindkét bodza a nedves, tápanyagdús bolygatott területek, gyomtársulások jellemző növénye. Minden részük mérgező, de a mérgeik hő hatására bomlanak. Ennek ellenére sem javaslom a nógrádi néprajzosok által feltámasztani szorgalmazott borzag lekvár és pálinka fogyasztását. Mindkettő a gyalogbodza terméséből készülne. A kevés kivétel, amely szerintem is elfogadható, az a fekete bodza virágából készülő szörp és üdítő ital, valamint a hőkezelésen átesett terméséből készült élelmiszer festék. A palacsinta tésztába mártott és olajban kisütött fekete bodza virágzatot is ártalmatlannak gondolom.

Miért pont a gyalogbodza??

Elismerem, hogy számos növény van, amely nyersen mérgező, de sütve-főzve fogyasztjuk, például a bab és a szója. De miért kellene lekvárt és pálinkát főzni egy kellemetlen szagú, mérgező és inkább gyérítendő gyomtengerből, mint a gyalogbodza? Éhező szibériai hadifogolyként én is mindent megennék, amit lehet, de manapság szerintem nem indokolt régi ínség-ételeket és -italokat néphagyományként felmagasztalni. Egyeseknek talán jó játék, de avatatlan kezekben nagy bajt okozhat.

bodza epp melyik bodza 02
Fekete bodza páratlanul szárnyalt levelei és fehér virágzata

bodza epp melyik bodza 03
Fekete bodza virágzatán lakmározó rózsabogár

bodza epp melyik bodza 04
Fekete bodza sárga porzói a biztos határozói bélyegek

bodza epp melyik bodza 05
Fekete bodza csüngő éredő termései

bodza epp melyik bodza 06
Földi bodza habitusa fölülnézetben

bodza epp melyik bodza 07
A földi bodza virágzata is rovarparadicsom

bodza epp melyik bodza 08
Földi bodza bordó és piros portokjai

bodza epp melyik bodza 09
Földi bodza éretten is felfelé álló termése

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?