Ez a bodza épp melyik bodza?

A fekete bodza és gyalogbodza mérgező növények, de nagyon eltérő mértékben, úgyhogy muszáj felismernie minden gyűjtőnek őket.

Hazánkban két bodzafaj nagyon elterjedt: a fekete bodza (Sambucus nigra) és a földi bodza (Sambucus ebulus). Mindkettő összes szerve mérgező, a gyökerétől a magjáig, de nagyon különböző mértékben. Azaz jó, ha meg tudjuk különböztetni a két rokon növényt egymástól. De akkor se bízzuk el magunkat, ha ez sikerülne, mert nálunk a természetben is él egy ritka harmadik faj, valamint a kertekben-parkokban még számos bodza faj és fajta található. Egyiket sem javaslom, még próbakóstolásra sem.

Fekete bodza: fásodó szárú, a termése csüngő

A Sambucus szó görög eredetű, a bodza szláv, és csak a növényt jelentik, nem találtam más, hasznos szófejtést. A fekete bodza fásszárú növény, de ritkán nő fává, inkább csak nagyobb cserje, azaz köznyelvileg bokor termetű. Fás szára, ágai üregesek, a közepüket vattaszerű, puha, könnyű, fehér bél tölti ki. A levelei páratlanul szárnyaltak, 5-7 tojásdad levélkéből összetettek. A virágzat messzire szállóan kellemes, édes illatú, gyakran tányér-szerűen lapos és nagy méretű, a virágszirmok fehérek, a portokok sárgák. A termés csüngő ibolyásfekete, bogyószerű benge.

Gyalogbodza: lágyszárú, a termése felálló

A földi vagy gyalogbodza évelő, lágyszárú növény, azaz nem fásodik el, a föld fölötti részei a téli fagyokkal elpusztulnak. A talajban viszont kúszó gyöktörzsével tovább él, terjed, szaporodik, nagy területeket beborít. A levelei szintén páratlanul szárnyaltak, 5-11 lándzsásan hosszúkás levélkével. A virágzat kellemetlen illatú, kisebb, a virágszirmok fehérek, a portokok kárminpirosak. A termés felálló, fekete benge.

Nem mindegy, hogyan fogyasztjuk

Mindkét bodza a nedves, tápanyagdús bolygatott területek, gyomtársulások jellemző növénye. Minden részük mérgező, de a mérgeik hő hatására bomlanak. Ennek ellenére sem javaslom a nógrádi néprajzosok által feltámasztani szorgalmazott borzag lekvár és pálinka fogyasztását. Mindkettő a gyalogbodza terméséből készülne. A kevés kivétel, amely szerintem is elfogadható, az a fekete bodza virágából készülő szörp és üdítő ital, valamint a hőkezelésen átesett terméséből készült élelmiszer festék. A palacsinta tésztába mártott és olajban kisütött fekete bodza virágzatot is ártalmatlannak gondolom.

Miért pont a gyalogbodza??

Elismerem, hogy számos növény van, amely nyersen mérgező, de sütve-főzve fogyasztjuk, például a bab és a szója. De miért kellene lekvárt és pálinkát főzni egy kellemetlen szagú, mérgező és inkább gyérítendő gyomtengerből, mint a gyalogbodza? Éhező szibériai hadifogolyként én is mindent megennék, amit lehet, de manapság szerintem nem indokolt régi ínség-ételeket és -italokat néphagyományként felmagasztalni. Egyeseknek talán jó játék, de avatatlan kezekben nagy bajt okozhat.

Fekete bodza páratlanul szárnyalt levelei és fehér virágzata