Természetes élelemforrás, akadálymentes útvonal, száraz búvóhely: teremtsünk a kertünkben élő sünöknek kényelmes és biztonságos környezetet!
Valószínűleg nem mondjunk azzal újdonságot, hogy a sünök száma csökken: a városokban egyre kevesebb életteret talál magának a zöldfelületek beépítésével, a támfalak és kerítések elterjedésével. A vidéki területeken kiszorul a mezőgazdaság terjeszkedése miatt, emellett feldarabolódik az élőhelye, pusztítja őt az intenzív növényvédőszer-használat és egyre kevesebb táplálékot is talál ugyanezen okból.
A jó hír az, hogy mi is sokat tehetünk a tüskéshátúakért és azért, hogy a kertünkbe költözzenek és ott életteret találjanak maguknak.
9 tippet mutatunk:
Biztosítsunk számukra átjárót a kerítésen
A legjobb, amit tehetünk, ha beengedjük a süniket a kertünkbe, azaz utat nyitunk számukra. Ehhez elég, ha lyukat vágunk a kerítésen, amennyiben lehetőségük van rá. Egy 12 cm x 12 cm-es nyílás a kerítés alján tökéletes. Ha összefogunk a szomszédokkal, akkor egész folyosót építhetünk számukra, akár az utca teljes hosszában ki-be járkálhatnak a kertek között.
Tegyük biztonságossá a kerti tavat
Egy mély tó meredek parttal a süni számára végzetes is lehet. A tüskéshátúak ugyan tudnak úszni, de hamar kimerülnek, ha nem tudnak kijutni a szárazföldre. Legyen a kerti tó partja olyan, amin könnyedén kimászhatnak, vagy tegyünk be rönköt, ami létraként szolgálhat, esetleg egy vastag kötélhálót.
Óvatosan a sövénynyírókkal
Mindenféle vágó-szúró szerszám megsértheti azokat az állatokat, amelyek a sövények, lombok közé bújnak. A sünökre különösen a sövény- és szegélynyírók jelentenek veszélyt. Mielőtt munkához látunk, ellenőrizzük, hogy nem lapul-e ott egy állat.
Ne használjunk csigairtót
A hagyományos csigairtók metaldehidet tartalmaznak, ami halálos a sünökre nézve. Az organikus, vadbarát riasztók kevésbé mérgező vas-foszfáttal dolgoznak. A sünök fogyasztják a csigákat, ezért egy ökológiailag beállt kertben nem biztos, hogy szükségünk van kemikáliákra.
Készítsünk sünházikót, süngarázst
A sünöknek télen száraz, biztonságos helyre van szükségük a hibernációhoz, majd a kicsinyek felneveléséhez. Ideális, ha műanyaggal vagy fóliával takarjuk a süngarázsként szolgáló fadobozt, vagy egy adag avart borítunk rá. A garázsnak legyen egy bejárata is, ugyanakkor fontos, hogy ezen keresztül csak a sünik jussanak be, a ragadozók nem. Lehetőleg védett, északi fekvésű helyre tegyük.
Tegyünk ki extra ennivalót
Ugyan a sünök számára a legjobb eledel az, amit a természetben találnak, hálásak lesznek, ha odaszoktatjuk őket némi plusz finomsággal, főként a téli hibernáció előtt. Elsősorban húsos kutya- vagy macskaeledelt érdemes kitenni, például csirkés vagy pulykás ízesítésűt. Ne rakjunk ki nekik tejet, kenyeret, mert ez akár mérgező is lehet számukra.
Termesszünk őshonos növényeket
Az őshonos növények, például a galagonya vagy a kökény táplálékot jelentenek a különféle molyok, lepkék, bogarak lárváinak. A bábok, lárvák, hernyók pedig remek csemegét biztosítanak a sünöknek!
Hagyjunk ág- és levélkupacokat a kertben
A kertünk nem múzeum, nyugodtan hagyjunk egy rendezetlen sarkot vagy komposztáló dombot, ahol ágak, levelek alatt találnak menedéket az élőlények. A sünik örülnek a meleg, száraz, védett helynek, ahol ráadásul bőven rendelkezésükre áll táplálék a szintén idebújó csigáknak, bogaraknak, gerincteleneknek köszönhetően.
Óvatosan a tűzgyújtással
Mielőtt meggyújtanánk egy rőzserakást, ágakat, gallyakat, mindig ellenőrizzük, hogy nem bújt-e meg alatta tüskéshátú!
