A leggyakoribb hibák, amelyeket elkövethetünk a magvetésnél

A leggyakoribb hibák, amelyeket elkövethetünk a magvetésnél

Segítség a kezdetekhez.

A magvetés nem mindig problémamentes: előfordulhat, hogy hiába várunk a csírázásra, vagy furamód kidőlnek a kis palántáink. Mi állhat ezen jelenségek mögött?

Nézzük végig a leggyakoribb gondokat!

1. Nem csíráznak a magok

Ha már hetek óta hiába várjuk a kibújást, akkor a következőket kell végiggondolnunk:

Nem túl száraz a föld? A csírázáshoz a magoknak egyenletes nedvességre van szükségük. A legjobb, ha egy szórófejes flakon segítségével naponta többször nedvesítjük a közeget. Ha már kicsírázott a mag, óvatosan kell öntöznünk, mert a palánták vízigénye még nem olyan nagy. Gyakori hiba, hogy pangó vízben áll a magvetés.

Túl mélyre vetettünk? Megkülönböztethetünk fényben és sötétben csírázó növényfajokat: a sötétben csírázók közé pl. a madársaláta, uborka, cukkini, padlizsán és tökfélék tartoznak – ezeket mélyebben kell vetni, míg a fényben csírázókat, pl. a paradicsomot, fejes salátát, római salátát, sárgarépát, zellert és zsázsát csupán nagyon lazán kell földdel fedni. A vetőmag tasakján megtaláljuk az ajánlást!

Túl meleg vagy túl hideg van? A növények hőmérsékletigénye is eltérő. A legtöbb zöldség szobahőmérsékletet igényel a csírázáshoz. Melegebbnek örül a padlizsán, a paprika, az uborka, a dinnye, számukra a 25 és 28 °C közötti hőmérséklet az ideális. Csírázás után a palántákat hűvösebbre is tehetjük. Kevés a hidegben csírázó, amely hidegfázist igényel, de pl. a medvehagyma közéjük tartozik.

Túl régi volt a vetőmag? A magok egy idő után elvesztik a csírázóképességüket, ez minden növényfaj esetében máskor következik be. Ha tavalyi vagy még régebbi magokat vetünk, az is lehet, hogy már nem fognak kicsírázni, érdemes csírázási próbával ellenőriznünk előzetesen a magokat.
A magvetéssel legyünk türelmesek, a májusban kikerülő növények magját is elég márciusban elvetni.

magvetesnel leggyakoribb hibak 02

2. A palánták hirtelen kidőlnek

Amikor a frissen kibújt palánták látható ok nélkül hirtelen dőlnek és pusztulnak, akkor vélhetően gombák vagy baktériumok által okozott palántadőléssel van dolgunk. Különösen gyakori ez a melegkedvelő kultúráknál, mint a paradicsom vagy az uborka.

3. A csírázás elhúzódó és gyér

Amikor a növények csak hosszú, vékony hajtásokat képeznek, nyurgulnak, azt legtöbbször a fényhiány és a túlzott meleg együtt okozza. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha az év elején, túl korán vetettük a magokat. A legtöbb zöldségnövények még februárban is túl sötét van. Megelőzendő, a vetőmaggal teli tálcákat világos, de nem túl meleg helyre tegyük és ügyeljünk a tasakokon lévő vetési időre. Egyelésnél a nyurgább növénykéket megmenthetjük, ha mélyebbre ültetjük őket vissza.

A biztonság kedvéért több magot tegyünk egy cserépbe, de ne várjunk túl sokáig a ritkítással. Ha túl sűrűn vannak a palánták, versengenek a fényért és a tápanyagért, ami növekedési zavarokhoz vezet. Amikor a sziklevelek után az első valódi levelek is kifejlődnek, elérkezett az egyelés ideje.

magvetesnel leggyakoribb hibak 03

4. Penészes lesz a föld

A gombák nagyjából ugyanazokat a körülményeket kedvelik, mint a növények: a meleget és a nedvességet. Emiatt a földön is megjelenhet a penész, ezért a termesztőberendezésekben rendszeresen szellőztessünk. A palántaföldet érdemes a magvetés előtt sterilizálnunk pl. gőzöléssel.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?