Sárga virágai nyár végén díszítenek, a burgonya méretű gumókat októbertől szedhetjük.
Gyakran "kis napraforgónak" is nevezik a fészkesvirágzatúak rendjébe tartozó csicsókát. Valóban hasonlítanak egymáshoz a rokonok, a csicsóka is sárga virágokkal díszíti nyár végén a kertet. Érdemes újra felfedezni, mert értékes és könnyen termeszthető zöldségnövény, nemhiába hívták egykoron a szegények krumplijának.
A gumók problémamentesen termeszthetők a kertben. Ültessük őket napos-félárnyékos helyre, de kerüljük a pangó vizet! A csírázó gumók burgonya méretűek, gyakran egészen fura formájúak és a fajtától függően pirosak, fehérek, sárgák vagy lilák is lehetnek.
A csicsóka szüretelése általában ősszel történik, október környékén. Az érettség biztos jele, hogy a lomb megbarnul, a levelek hullani kezdenek. A szüret előtt vágjuk le a növény talaj feletti részeit. Az egyes fajtákat a fagymentes napokon akár egész télen át szedhetjük, márciusig így mindig friss csicsókánk lesz.
A felszedett gumókat érdemes azonnal felhasználni, mivel a vékony héj sok nedvességet enged át és ezért gyorsan ráncosodásnak indulhat. Nem kell feltétlenül meghámozni, héjastul is feldolgozható. A hűtőben fóliába csomagolva kb. 2-3 napig áll el.
A burgonyával ellentétben a csicsóka alig tartalmaz keményítőt. A raktározott szénhidrátok 7-8%-a inulin, ami a fruktóz poliszacharidja és enzimhiány miatt a szervezet nem tudja előállítani. Az inulintartalmú ételek jótékony hatással bírnak, kedvezőek a bélflórára, megelőzik a gyomor-bélrendszeri betegségeket, serkentik az immunrendszert, elősegítik a nyomelemek felszívódását és stabilizálják a vércukorszintet. Emiatt pedig különösen ajánlott a csicsóka a cukorbetegeknek.
A gumók egyébként enyhén édesek, néha kicsit kesernyések, az articsókára vagy a körtére emlékeztetnek. A konyhában sokoldalúan használhatók, párolva, nyersen, főzve, sütve. A csicsókagumók A-, B1-, B2- és B3 vitamint is tartalmaznak.
