Egy alig ismert gyógynövény: orvosi kanáltorma a kiskertben

Egy alig ismert gyógynövény: orvosi kanáltorma a kiskertben

Kiváló tél végi vitaminforrás.

Az orvosi kanáltorma vagy kanálfű (Cochlearia officinalis agg.)  felénk igen ritka növény, szinte nem is ismerjük. Az északi országokban azonban egyike a legfontosabb zöldség- és gyógynövényeknek! Rokonaihoz, az angol és a dán kanálfűhöz hasonlóan a nedves, szikes talajokat, a tengermenti partszakaszokat, szikes réteket, mocsarakat kedveli.

A keresztesvirágúak közé tartozó növény húsos levelei kanál formájúak, virágai fehérek, kellemes mézillatot árasztanak. A levelei csípősek, enyhén kesernyések, a zsázsára emlékeztető ízűek.

Számos régi füveskönyvben felbukkan ez a növény. Már a vikingek is alkalmazták a hosszú tengeri utazásaik alatt. Nagyon fontos vitaminforrás (gazdag C-vitaminban), nem véletlenül fogyasztották skorbut ellen a hordókban tárolt növényt. Egészen a 19. századig kipréselték a levét és a népi gyógyászatban vérnyomás-szabályozásra, béltisztításra immunerősítésre használták.

Különösen kora tavasszal lehet értékes vitaminforrás, amikor már nagyon vágyunk a friss zöldre.

Érdemes a kertünkben is nevelni! A kanáltorma magjait kora tavasszal, március és április között vessük el, vagy ősszel szeptembertől novemberig. Gyorsan csíráznak a magok, már néhány hét alatt megjelennek az első levelek. Ha a vetésre ősszel kerül sor, akkor akár a hó alól vagy egy fűtetlen üvegházból is szüretelhetjük.

Bevezető kép: wikimedia.org, wikimedia.org

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?