Galagonya, egycentis almácskákkal

Az egybibés és kétbibés galagonya finom csontáralmát terem, de a tövises bozótjával kiszorítja az embert (és legelő állatot) a mezőkről.

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) és a kétbibés vagy másnéven cseregalagonya (Crataegus laevigata) a két legelterjedtebb galagonya faj a hazai természetes tájban. Kissé pontosítva, a saját nem tudományos, csak kirándulási tapasztalatom szerint talán a hibridjük áll a második helyen. Abban hasonlítanak egymásra, hogy lombhullató tövises cserjék, nagyobb bokor vagy ritkán kisebb fa termetűek.

Kemény fa, egy bibe, fényes levelek

A magyar galagonya szó délszláv eredetű, és ezt a növényt jelenti, a “Crataegus” nemzetségnév szilárd, kemény fát jelent, talán a hegyes vesszőtövisei miatt. A “monogyna” szó szerint egybibés, a “laevigata” sima, fényes, ami a cseregalagonya leveleire valóban jellemző. Magyarországon még honos néhány ritka galagonya faj, számos alfajjal és hibridjeikkel, valamint a kertekben még több díszgalagonya faj és fajta is elterjedt.

Hógolyó-virágok egy vagy két bibével

Mindkét faj gazdagon, hatalmas fehér hógolyóként virágzik, az apró ötszirmú, sokporzójú virágokban többnyire tényleg egy vagy két bibe van. A virágok illata az ember számára inkább kellemetlen, de nyilván nem mi vagyunk a célközönség; a rovarok kedvelik. A piros-vörös csontáralma termésekben ugyanígy egy vagy két csontár található. Az egy centiméteres almácskák vékony lisztes húsa csak késő ősszel, dércsíptén élvezhető. Az egybibés galagonya levelei változatosan tagoltak, karéjosak, hasábosak, még egy növényen belül is eltérőek. A kétbibés galagonyának vannak tagolatlan levelei is, de a karéjosabbak sem közelítik meg a másik faj leveleinek tagoltságát, viszont sötétebb zöldek, fényesebbek, keményebbek, néha egészen bőrneműek.

Átjárhatatlan tövisbozótot alkot

A két galagonya faj alapesetben erdőszéleken, ritkásabb erdőkben, tisztásokon él. A szomorú tapasztalatom viszont, hogy a felhagyott legelőkön nagyon gyorsan galagonya, szeder, kökény, vadrózsa és ezüstfűz tüskebozót nő, eleinte átláthatatlan, később átjárhatatlan töviskes szövevényt alkotva, turisztikailag is értéktelenné téve a mezőt. A madártani szakértők ezt nem bánják, mert a töviskes remek fészkelőhely és biztonságos menedék a kisebb madaraknak. Mások azonban félnek a szintén a tüskebozótban megbúvó kisrágcsálók fertőzött kullancsaitól.

Egybibés galagonya teljes virágzásban