A kertben is nőhet természetes folsavforrás.
A folsav, amely B9-vitamin néven is ismert, az élet minden szakaszában nélkülözhetetlen a szív és a csontok egészségéhez. Ez a vízben oldódó vitamin létfontosságú továbbá a sejtek osztódása szempontjából. Szerepe van a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, de nagyban hozzájárul a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez is. Egyes kutatások szerint csökkentheti az életkor előrehaladtával kialakuló lehetséges halláskárosodás mértékét is.
Étrendünket tekintve a folsav elsődleges forrásai – a máj mellett – a leveles zöldségek, elsősorban a paraj (spenót). De a különböző gyümölcsök és az élesztő is nagy mennyiségben tartalmazzák.
Várandós édesanyák számára kiemelten fontos a folsav pótlása a születési rendellenességek megelőzése szempontjából, különösen a terhesség korai szakaszában. A folsav nélkülözhetetlen ugyanis ahhoz, hogy a fejlődő magzat gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat zavartalanul végbemenjen. Különböző kutatások összefüggést találtak továbbá a folsavhiány és az autizmus kialakulása között. Terhesség idején célszerű tehát magzatvédő vitaminokat szedni, mivel a legtöbb esetben az étrend önmagában nem biztosítja a szervezet számára szükséges folsavszintet. Egyéb esetekben a folsavban gazdag zöldségfélék fogyasztása a legjobb módja annak, hogy természetes forrásból vigyünk be a szervezetünkbe ebből az értékes vitaminból.
Folsavat tartalmazó zöldségfélék
A folsavban gazdag zöldségélék kiváló természetes folsavforrásként szolgálnak. Ezek közé tartoznak elsősorban a sötétzöld lombú levélzöldségek, köztük a spenót vagy a mustár zöldje, amelyek könnyen termeszthetőek. Ezek termesztését már kora tavasszal, a fagyveszély elmúltával megkezdhetjük, amikor a kert talaja már kellően felengedett. Ne várjunk azonban túl sokáig sem, mivel ezek a levélzöldségek hajlamosak felmagzani, amint az időjárás melegre fordul. A nyár végén azonban a másodvetés sem lehetetlen.
A brokkoli, a kelbimbó, a fejes káposzta, valamint a karfiol ugyancsak ízletes folsavforrások. Ezek magját kora tavasszal közvetlenül szabadföldbe vethetjük, illetve beltérben már ennél korábban is megkezdhetjük a magvetést. Ha a meleg hónapokban hosszú, forró délutánokra lehet számítani, célszerű ezeket a zöldségeket árnyas helyre ültetni.
Babot az utolsó fagynap után gyakorlatilag bármikor ültethetünk szabadföldbe, de azt vegyük figyelembe, hogy a csírázás hosszabb időt vesz igénybe, ha a talaj még túl hideg. Legjobb ezért, ha várunk, amíg a talaj hőmérséklete eléri a 10 °C-ot. A frissen betakarított bab a hűtőben körülbelül egy hétig minden további nélkül eltartható, de a szárazbab hónapokig, esetenként több évig is eláll.
