Dísz-, gyógy-, fűszer-, aromaterápiás növény egyben. A kertben.
A muskotályzsálya (Salvia sclarea) igen hosszú és gazdag múltra tekinthet vissza: a történelem során gyógyászati, kulináris, illetve aromaterápiás célokra egyaránt felhasználták. Nem beszélve arról, hogy dísznövényként is remekül megállja a helyét.
Elsősorban a mérsékelt éghajlati öv alatt örvend nagy népszerűségnek ez a lágyszárú, jellemzően kétnyári növény. Viszonylag igénytelen, gondozása nem bonyolult, és nincs olyan kert, amelynek ne válna az előnyére.
A muskotályzsálya mint gyógynövény
A muskotályzsálya a Földközi-tenger északi partvidékén, illetve Észak-Afrika és Közép-Ázsia egyes részein őshonos. Mind a levelét, mind a virágát széles körben felhasználják. A leveleiből főzött tea például kiváló feszültségoldó és felfúvódás elleni hatású. Főzete külsőleg gyulladáscsökkentőként alkalmazható.
A növény által termelt illóolaj két legfontosabb összetevője a linalool és a linalil-acetát, illetve nagy arányban van jelen benne a jellegzetes ámbra illatért felelős szklareol. Ez utóbbi vegyület mennyisége virágzás elején a legmagasabb a növényben. A betakarítás szempontjából érdemes tudnunk még, hogy a növény illóolaj-tartalma a hajnali, reggeli órákban a legmagasabb. Virágait június-augusztus között, leveleit egész nyáron át szedhetjük.
A vízgőzdesztillációval előállított illóolajat felhasználhatjuk többek között alkoholos italok (borok, likőrök vermutok), illetve gyógyitalok, krémek, masszázsolajak, parfümök készítéséhez, valamint különböző ételek ízesítésére.
Természetesen a saját termesztésű muskotályzsályánk is rendelkezni fog mindezen kiváló tulajdonságokkal, amelyet érdemes kihasználnunk.
A muskotályzsálya gondozása
A muskotályzsálya kétéves növény, amely az első évben tőlevélrózsát fejleszt, a második évben pedig hosszú magszárak végén virágot hoz. Rövid életű növénynek mondható tehát, amely a második év után általában elhal, bár szerencsés esetben, egyes éghajlati körülmények között még további egy-két vegetációs időszakot is megélhet.
A rendszerint 100-120 cm-t magasságot elérő növény liláskék virágokat hoz, amelyek késő tavasztól nyár közepéig nyílnak. Sokan kifejezetten a virágáért termesztik, amelyet különböző célokra megszárítanak vagy lepréselnek.
A muskotályzsálya fény- és melegigényes. Napos helyen, jó vízelvezetésű talajban hamar meggyökeresedik és gyorsan fejlődésnek indul. Ültethetjük magról, de szaporíthatjuk dugványról vagy bujtással is. Az egyik legfontosabb tényező a muskotályzsálya termesztése során a megfelelő vízelvezetés. A vizenyős talaj, pangó víz hatására ugyanis rothadásnak indulhat vagy visszamaradhat a növekedésben. Amíg meg nem gyökeresedik, igényli a rendszeres öntözést; ezt követően csak a nagyon aszályos időszakokban van szüksége vízutánpótlásra.
Hogyan illik a muskotályzsálya a kertbe?
A muskotályzsályát nem kedvelik az őzek és egyéb vadak, így ideális például a mezei vagy a természetben is előforduló virágok nemesített kerti fajtáiból összeállított virágoskertekbe. Bár magról újravetheti magát, ettől még messze nem számíthatunk a tömeges elterjedésére. Ültethetjük vegyes évelőágyásba, fűszerkertbe, konyhakertbe, de konténeres növényként a teraszt, erkélyt is szépen díszíti. További jó tulajdonsága, hogy a kertbe vonzza a méheket és más hasznos, beporzó rovarokat.
A muskotályzsálya fajtái
A muskotályzsályának számos, egymástól eltérő tulajdonságokkal rendelkező fajtája létezik. Az egyik gyakori fajta, a Salvia sclarea var. turkestanica erőteljes növekedésű, kb. 80-100 cm magas, virágzata hosszú, karakteres kék színű. A Salvia sclarea 'Vatican White' alacsonyabb, 60-80 cm magas, sűrűn szőrözött, virága fehér.
