Egyáltalán nem rossz!
Nagy Sándor idén először kóstolhatta a saját maga termesztette vadcitromot. Az alábbiakban megtudhatjuk, milyenek az első benyomásai a termésről, továbbá azt is, mi mindent tanult a növény nevelésével, gondozásával kapcsolatosan az elmúlt évek során.
"Több mint húsz éve foglalkozom gyümölcsfákkal és azok nevelésével. Főleg saját használatra termelek. Mindig igyekeztem, hogy minél változatosabban ültessem a gyümölcsöket, minden érésidőben legyen ugyanazon gyümölcsből is. Terület és hely volt bőven, egyre több különleges fa is bekerült a sorba. Mivel a nyarak is egyre melegebbek lettek, éghajlatunk egyre jobban kezd hasonlítani a mediterránhoz. Ekkor fogant meg az ötlet, hogy próbálkozzak olyan fákkal, növényekkel is, amik nálunk eddig nem voltak megszokottak. Jött az ötlet, hogy déli, lehetőleg télálló fák, növények ültetését kell kipróbálni. Sajnos a teleltetése sok növénynek igen körülményes, ezért olyanokat kerestem, melyek a szabadban is átvészelik a telet. A fügék után jött a vadcitrom, vadnarancs telepítése.
Az első vadcitromot, ami ma már termőre is fordult, nyolc éve ültettem. Akkor még nagyon nehezen lehetett ilyen magokat beszerezni, kertészetekben nem is lehetett csemetét kapni. Interneten rendeltem és tízből egyet sikerült felnevelni, ami ma már szép példány lett. Pár éve robbanásszerűen terjedt el ezen növények ültetése. Mondhatni, minden kertészetben már csemetéket lehet kapni, magokat pedig rengeteg helyről lehet rendelni. A mostani kis csemeték már nekem is kertészetből származnak. Pár évesek, még a termőre fordulásukra várni kell.
Mint említettem, jó pár éve ezekről szinte semmit nem lehetett tudni. Mindenki nevelte, de sem leírás, sem tájékoztató nem volt ezekkel az új télálló növényekkel kapcsolatban. Nekem is az első tíz mag nagy örömet szerzett. Külön csíráztattam, neveltem a kis magoncokat. A tíz kikelt növényt öt különböző földben neveltem, hogy lássam a különbséget. Amiket mondhatni kiváló földbe ültettem, azok szinte mind tönkrementek. Kiskorukban szerették, ha egy kicsit el voltak hanyagolva. Kétéves korban kiültettem őket a szabadba. Az első két évet takartam őket védve a fagytól. Sajnos csak egy maradt meg a sok közül. Nem volt túl szép, mert a száraz homokos talajt nem kedvelte. Betegség miatt a kertet, ahol volt, el kellet adnom. Így került a mai helyére. Sajnáltam a kis csemetét a többi különleges növénnyel otthagyni az eladott kertben. Amit tudtam kiástam és átkerült a mostani végleges helyére. És megtörtént a csoda. Az átültetett citrom egy déli fekvésű fal előtt lett beültetve. Kavicsos, agyagos, kötött talajba került a száraz, meleg homok után. Majd egy év után pedig rohamosan elkezdett nőni. Az utólag vásárolt csemeték is már az új kertbe kerültek beültetésre. De észrevettem, hogy ahol túl kötött, nagyon agyagos a talaj, vagy nagyon jó, azt nem szereti. Azokon a részeken nem nőnek úgy, ahogyan a törmelékes, kavicsos, szárazabb helyen.
A gondozásukkal kapcsolatban sem sok mindent lehetett régebben találni. Ma már egyre több helyen jelennek meg róluk leírások, útmutatók. Mint egyszerű kertészkedő, sajnos olyan feltételeket nem tudok előállítani, mint egy kertészetben. Olyan talajokat, tápanyagokat, téli teleltetésre való helyeket egyszerű házi használatban szinte lehetetlen elkészíteni. A gondozásnál a legegyszerűbb dolgokat használom, amit általánosságban minden gyümölcsösben lehet.
Egyet mindenképpen tudni kell. A vadcitrom bokor, tehát nem fa. Fa jellegűre nevelni kell, azt úgy érjük el. Minden kis hajtást éveken keresztül le kell csipkedni, és egy karó mellett szépen egyenesre nevelni a törzset. A koronát pedig alakra formáztam. Erősen biztosítani, mert a szél különben eltörheti. Nekem az első években gyorsan nőt a vékony szár, amit törzsnek neveltem, egy erős szél könnyen eltörhette volna.
A kialakuló törzsről a tüskéket is levágtam, ugyanis hatalmas tüskéket nevel a vadcitrom. Vannak tíz centis tüskéi is, amik komoly sérülést tudnak okozni. Ezért kisgyerekek mellé nem ajánlott, főleg, ha bokornak van hagyva. Egy felnevelt törzsön lévő korona már nem tud gyerekben, állatban kárt okozni. Több helyen sűrűn, akár 30 centinként is ültetik kerítésként, sövénynek. A nyírást, nyesést jól tűri, a tüskék miatt egy áthatolhatatlan kerítést fog képezni. Ez szintén veszélyes.
Kiskorban sokat locsoltam. Hetente egy alkalommal száraz időben most is mindegyiket meglocsolom, így szépen fejlődnek és a kis gyümölcsöknek is szükséges a víz utánpótlása.
Különösebben kórokozót, ami bántaná eddig nem találtam. Legalábbis eddig nem jelent meg olyan, ami a növényt bántaná. Betegség tüneteit sem fedeztem fel, így semmi vegyszeres permetezést nem kapott.
Egyedül, mint a gyümölcsfáknál, ősszel egy kis lapátnyi száraz trágyát szoktam szétszórni a töve körül a földön. Nyáron havonta egy alkalommal locsoltam eddig tápsós vízzel. Külön lehet kapni citromnak és déli gyümölcsöknek való tápsót, azt használom nyáron.
Sok rossz tapasztalat olvasható a vadcitromról. Lehet olvasni, hogy rossz, keserű, savanyú, tiszta mag és hasonló. Nem vagyok szakértője, de szerintem biztos több fajtája is lehet, mert többen meg nem panaszkodnak rá. Nyolc éves lett, mire idén első alkalommal beérett a gyümölcse. Az első virágzás ért be, a többit ledobta. Elkezdett idén érni, szépen sárgulnak a kis gyümölcsök. Nem egyszerre kezdett érni, tehát több alkalommal kell szedni.
Ami már érett, az nagyon könnyen leválik az ágról. Nem kell forgatni, húzni, egy kisebb mozdulattal leesik. Amiket így leszedtem, azokat ablakpárkányra egy dobozba gyűjtöm össze. Még sok van a fán, de az elsők már szépen érnek a dobozban. Egy napos ablakban, lapos papírdobozban érlelődnek. Tanulmányok alapján így érik be teljesen. Leszedve még kemény, mire megpuhul, akkorra lesz leves és fogyasztható. Baromi kemény, amit leszedtem, szinte, mint egy kő. De mára egy kisebb, ami már elkezdett puhulni. Ez az egyik legkisebb, a kapszulához viszonyítva lehet látni a nagyságát. Mivel első, türelmetlenül gyorsan ketté is vágtam.
Az első termést kóstolva hihetetlen ízt adott vissza a teában. Leszedve olyan erős, parfümös illatot ad, hogy szinte mindent átjár, ami körülötte van. Azt mondták, írják, tiszta mag. Nem mondom, hogy nincs benne. De ahogyan elő lett adva, sokkal többre számítottam. Tehát van húsos része, ami már egészen leves. Mivel érleléssel puhul és levesedik be. Simán megnyalva savanyú, szerintem a bolti citrom is hasonló, főleg, amit éretlenül lehet kapni.
Teában gyorsan ki is lett próbálva. Nagyon kellemes, zamatos, édeskés ízt ad vissza. Ez nekem bejött. Azt az érett édes, citromos, majdnem narancsos ízt, amit adott a teának, nem is lehet elmondani. Egy bolti citrom sem tudja ezt megközelíteni. Mivel náthás voltam jó egy hétig, sok citromos teát ittam a napokban. Nos, ott csak a savanyú íz dominált, ezt meg sem közelítette. És csak egy fél leve lett elosztva két pohárra. Sajnos a héja nem lett olyan, mint amire számítottam. Papírvékony, tehát nem is lehet levágni. Mint egy vékony lap, annyi az egész. Kemény és nem is tudom, de érdekes illata van. Keserű, meglátjuk a többi hogyan alakul. Mivel első termés, a többi szerintem ennél egy kicsivel biztosan jobb lesz.
A többi hogyan fog alakulni, milyen ízeket fog adni, meglátjuk. Biztos kell még egy pár év, mire tökéletesen tudjuk termeszteni és minden használható részét felhasználni.
A következő lépés a vadnarancs. Két csemete már nevelkedik, sajnos többet nem tudtam belőle szerezni. Azt olvastam róla, édesebb, mint a vadcitrom, valamivel nagyobb és élvezhetőbb a termése. Pár év és kiderül, mi az igazság a vadnaranccsal kapcsolatban."
