Szép sárga virágai és bogáncshoz hasonlóan ragaszkodó természete van.
A közönséges keserűgyökér (Picris hieracioides) fészekvirágzatú, az őszirózsafélék családjába tartozó, méteres termetű, kétéves vagy évelő, különlegesen szőrös, lágyszárú növény. A “Picris” tudományos nemzetségnév keserűt jelent, ami valószínűleg nem csak a gyökerére igaz. A “hieracioides” fajnév a hölgymálokkal (Hieracium) való hasonlóságra utal. Számomra a keserűgyökér legfeltűnőbb tulajdonsága minden részének a durva szőrössége, mégpedig a hegyükön elágazó, szigonyosan kapaszkodó szőrökkel, amelyek, ha hozzám érnek, akkor a bőrömet és a ruhámat sem akarják elengedni. Ilyen fokú ragaszkodást eddig csak a ragadós galajnál és a terjedni akaró bogáncsos terméseknél tapasztaltam.
Ehető, de előtte "el kell készíteni"
A közönséges keserűgyökér élete tőlevelekkel, levélrózsával kezdődik. Ebből emelkedik ki a szőrös, csíkos bordás, üreges szár. Az alsó levelek nyélbe keskenyedők, lándzsásak, öblös-hullámosak, fogas-karéjosak. A középső levelek ülők, szögletesen félig szárölelők, fodrosak, az egész felületükön szőrösek, az ereken és a széleken feltűnően sertések. A felső levelek már szálasak. Az elvágott szárból és a megsérült levelekből tejnedv csepeg, valószínűleg ez adja a keserűséget, amely távol tartja a kényesebb legelő állatokat, az apróbb rovarok pedig beleragadnak a levegőn ragacsosodó tejbe. Az ember számára a növény ehető, az ecet vagy a citromlé mérsékli a kesernyés ízt, a főzés vagy a párolás hője ártalmatlanítja a serteszőröket.
Csinos virág, repülő termés
A közönséges keserűgyökér fészekvirágzatai laza ernyőben állnak, a fészkek hosszú kocsányúak, éppen csak érintik egymást. A fészkek átmérője egy centiméter, a lándzsás pikkelyek két sorban állnak, a külsők rövidebbek, félig-meddig elállók, a belsők hosszabbak, simulók. A csupa nyelves virág tetszetős tányérrá terül, a nyelvek a csúcsukon öt cimpájúak. A kaszattermések fényes sötétbarnák, erősen barázdáltak, csőrtelenek, a repítőszőrök fehérek, könnyen lehullók.
Világutazó növény, különleges védelemmel
A közönséges keserűgyökér eurázsiai faj, de már meghódította az egész világot. Nálunk bolygatott gyepekben, gyomtársulásokban, parlagokon, felhagyott parcellákon gyakori, az Újvilágban a szaporasága néhol komoly gondokat okoz. Egyetlen példány tíz-húsz fészkének, egyenként húsz-harminc kaszatjának az eredménye több száz utód, amelyek a keserűség és szőrösség miatt jó eséllyel épségben megmaradnak, és szintén terméseket hoznak.
Keserűgyökér nyélbe keskenyedő alsó szárlevele
Keserűgyökér középső szárleveleinek színe és fonáka
Keserűgyökér öblös-hullámos középső szárlevele
Keserűgyökér levél szögletes félölelése a szár középtáján
Keserűgyökér felső szálas levele
Keserűgyökér szára a szigonyos végű szőrökkel
Keserűgyökér tejnedves üreges szára
Keserűgyökér két sorban álló lándzsás fészekpikkelyei
Keserűgyökér fészke jól rejtőzködő pókkal
Keserűgyökér fészekvirágzata a kétágú bibékkel
Keserűgyökér fészkei laza bogernyőben
Keserűgyökér bóbitás kaszattermései