Szedermálnák.
Tay-, Logan- és Boysenberry: szokatlanságuk ellenére az elnevezések nem valami távol-keleti vagy dél-amerikai csodabogyókat rejtenek. Ezek a hibridek ugyanis különféle szeder- és málnafajok keresztezéséből jöttek létre.
Mindhárom hibrid, amit botanikailag Rubus loganobaccus néven foglalnak össze, viszonylag újnak mondható. Attól függően, hogy a két szülő milyen arányban vesz részt a hibrid genetikai állományának kialakításában, különféle elnevezések léteznek. A Tay- és a Logan- egyenlő arányban szeder és málna, a Boysenberrynél viszont inkább a szeder dominál.
A Tayberry szedermálna például az ’Aurora’ fekete szeder és a tetraploid málna keresztezéseként, a 60-as évek elején született Skóciában és a skót Tay folyóról kapta a nevét. Hosszúkás, kúp alakú, sötétpiros gyümölcsei kb. 3-4 cm hosszúak, jobban hasonlítanak a málnára, mint a szederre. A szedermálna fruktózban szegény, ezért még a fruktózintoleranciával küzdőknek is ajánlják. A gyümölcsök lédúsak, savanykás-édesek. Fagyasztásra is kiválóan alkalmasak, de lekvár is készíthető belőlük. A tüskés félcserje támrendszert és kötözést igényel.
A Loganberry, amit magyarul kaliforniai szedermálnának is neveznek, is nagyon hasonlatos az előző fajtához. Ez a hibrid azonban a Rubus ursinus ’Aughinbough’ szeder és a ’Red Antwerp’ málna keresztezésének eredménye. Véletlen kereszteződésből született, 1881-ben egy kaliforniai bíró, J. H. Logan fedezte fel egy kertben, róla kapta a nevét. A kaliforniai szedermálna erőteljes növekedésű és igen bőtermő, hosszú hajtásai tüskétlenek, így gondozása és a gyümölcsök betakarítása is egyszerűbb. A gyümölcsök valamivel keményebbek és fanyarabbak, mint a málnáé.
A kaliforniai szedermálnát 1920 körül Rudolph Boysen Kaliforniában keresztezte a Rubus baileyanus nevű szederfajjal. Így jött létre a Boysenberry szedermálna, amelynek termései nagyok, mély lilásvörösek, puhák és nagyon aromásak.
Vajon miért nem találkozhatunk ezekkel a gyümölcsökkel a szupermarketekben? A magyarázat egyszerű: túl puhák ezek a gyümölcsök, rendkívül rövid a polcon tarthatóságuk. Tipikus aromájuk csak akkor élvezhető, amikor teljesen érettek. Ezért a különlegességekre vágyóknak érdemes saját kertünkben nevelni őket.
