A türelem édes gyümölcsöt terem.
A tüske nélküli szeder jó választás lehet a kertbe, mert a munkálatok, a metszés vagy a szüret során nem okoz sérülést. A tüskétlen szedret a Rubus rusticanus var. inermis változatának továbbnemesítésével hozták létre a 20. század első felében.
A tüskétlen szeder fagyérzékenyebb, mint a tüskés fajták, -23 °C-os hidegben már erősen károsodhat. Kevéssé vízigényes, mint a málna, de vízigénye így is jelentős.
A szedret a madarak is szívesen csemegézik, ha elegendő helyünk van a kertben, ideális sövényt nevelhetünk belőle, ahol a madarak, rovarok, kisállatok is helyet találnak maguknak. Az egyetlen hátránya, hogy gyorsan terjed, mivel a talajhoz érve a hajtások könnyen legyökeresednek.
A gyümölcs nyersen, de süteményben, lekvárban is finom, magas foszfor-, vas- és C-vitamin tartalommal rendelkezik.
Azt tapasztalhatjuk azonban, hogy ezek a gyümölcsök gyakran kevésbé édesek, ízletesek, mint amit a szedertől megszoktunk. Késő nyáron már sötétre színeződnek, de ilyenkor még nem fejlődik ki a teljes ízviláguk. Legyünk türelmesek a szürettel, hagyjuk még a bokron egy darabig a gyümölcsöt!
A ’Thornfree’ fajta hajtásai erős növekedésűek, lédús terméseket hoznak.
A ’Navaho’ szeder nem szétterülően, hanem felfelé növekvő ágrendszerű, ezért kis helyen is jól termeszthető. Termései nagyméretűek, jó aromájuk, édesek, betegségekkel szemben ellenállók.
A Skóciából származó ’Loch Ness’ félig felálló-kúszó növekedésű. Gyümölcse nagyméretű, kemény húsú, jó aromájú, édes. Július közepétől szeptemberig érik.
