Óvatosan, a sárgarépának kevesebb nitrogén is elég

Óvatosan, a sárgarépának kevesebb nitrogén is elég

Romló tárolhatóság.

A sárgarépa nem tartozik a legrégebben termesztett kultúrnövényeink közé, de az ókori görögök és rómaiak már ismerték, i.e. 60 körül pedig már élelmiszer- és gyógynövényként fogyasztották. Ma ivóléként, konzervként, nyersen, feldolgozva is széles körben az étrendünkbe kerül.

Említésre méltó a sárgarépa karotin-, a C-vitamin kálium és vastartalma. Különösen fontos szerepet játszik a diétákban és a kisgyermekek étrendjében. A gyökérzöldség hozzájárul az egészséges fogképzéshez, a vérképződéshez és az immunrendszer jó állapotához. Szabályozza a gyomornedv képződését, a káliumtartalom miatt vízhajtó hatású, a karotin pedig a látást javítja.

A többi zöldségféléhez képest a sárgarépa kevés nitrogént igényel, noha a káliumigénye magas. A bő káliumellátás hatására növekszik a szárazanyag mennyisége. A túl sok kálium hatására viszont csökken a zöldség cukortartalma. A káliumhiány a levelek vörösre színeződésével jár, előbb a fonák színeződik, később pedig a levelek (széltől befelé haladva) fokozatosan elszáradnak.

A nitrogénigénye közepesnek mondható, de hiány esetén a növekedés lelassul, a lomb sárgul. Túladagolása szintén kedvezőtlen, hatására csökken a répák tárolhatósága. A folyamatos ellátással megelőzhető a répatestek fölrepedése.

A sárgarépa számára fontos mikroelemek közé tartozik a magnézium, a bór, a réz és a molibdén.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?