Ízületi bántalmakra.
A podagrafű (Aegopodium podagraria) egész Európában és Ázsia nagy részén elterjedt, vadon is termő növény. Ugyanahhoz a rendhez tartozik, mint a kömény, az ánizs vagy a kapor: az ernyősvirágzatúak közé Legjobban a nedves, tápanyagban gazdag talajt, a félárnyékos környezet kedveli, azonban rosszabb körülmények között is megél.
Szinte elpusztíthatatlan, rendkívül ellenálló. A gyökerek szélesen elágazó hálózata akár fél méteres mélységbe is lehatol, ez jelenti a szívóssága alapját.
A kertészetekben több fajtája kapható, így a fehér-tarka levelű ’Variegata’ vagy a sárgaszélű levelekkel díszítő ’Gold Marbled’. Ezek is dúsan nőnek, de jobban kezelhetőek és szőnyegszerű talajtakaróként színesítik a kertet. A podagrafű hajlamos arra, hogy túlságosan elszaporodjon, ezért oda kell figyelnünk arra, hogy visszafogjuk a féktelen növekedését. Képes a többi lágyszárút is kiszorítani. Tőosztással szaporítható.
Amennyiben a természetben gyűjtjük, 3 fontos jegy alapján ismerhetjük fel ezt a vadzöldséget: a szára háromszögletű (belül üreges), a szárból 3 levélcsoport nő és maguk a levelek is 3 részre tagolódnak.
Fontos, hogy a mérgező rokonoktól is meg tudjuk különböztetni, a halálosan mérgező foltos bürök a szárán lévő barnásvörös foltokról és a kellemetlen szúrós szagról ismerhető fel.
A podagrafű tavasszal az első zöldek között jelenik meg, a levelek már márciusban kihajtanak, ízük lágy és friss, egészen májusig. Később is szedhetjük őket pl. teához vagy fűszerezéshez. Májustól jelennek meg a fehér virágú ernyők. A csípős, fűszeres magvak augusztus-szeptemberben érnek be, ezek szárítva, őrölve szintén használatók.
A podagrafüvet már a rómaiak is alkalmazták köszvény, reuma ellen. A népgyógyászat régóta használja ízületi bántalmak ellen, fürdővízbe téve vagy borogatás formájában. A háborúk idején elsősorban magas vitamintartalma miatt fogyasztották. C-vitaminban kiemelkedően gazdag, de emellett tartalmaz káliumot, mangánt, magnéziumot, vasat, cinket, rezet, A-vitamint és fehérjét is.
A pogadrafűnek ott a helye a konyhában. Általában ugyanúgy használható, mint a petrezselyem, tökéletesen harmonizál például a burgonyával. Elkészíthetjük spenótként, pesztóként, de levesbe is tehetjük. Könnyű tavaszi saláta készülhet a vadnövényekből: gyermekláncfűvel, csalánnal, sóskával és podagrafűvel. Érdemes kipróbálni a fűszeres üdítőt, amelyhez előzetesen almalében áztassuk a különféle fűszereket, podagdafüvet, citromfüvet, majd citromszeletekkel gazdagítsuk és szódával öntsük fel. A podagrafű virágzata sörtésztában ugyanúgy kisüthető, mint a bodzavirágzat.
Bevezető kép: Andreas Rockstein
