Régi magyar gyümölcsfajtáink: szilvák

Régi magyar gyümölcsfajtáink: szilvák

Hull a szilva a fáról, úton-útfélen.

A szilva hazánk egyik közismert gyümölcse, jóformán mindenhol találkozunk vele: kiskertekben, utcán, faluszélen potyog a finom gyümölcs. Nem is csoda, hiszen sem talajban, sem termőhelyben, sem gondozásban nem mondható túl igényes növénynek. Magyarországon a szilvatermesztés tradicionális, nagy hagyománya van a lekvár főzésnek és a pálinkakésztésnek is. A szilvapálinka ma már hungarikumnak számít.

Nemtudom, a különös nevű

A penyigei vagy nemtudom szilva a szatmári régió tájfajtája, évszázadokon keresztül gyakorlatilag vadon termett a Tisza és a Szamos árterein. Ebből szelektálták a Nemtudom P3 szilvát, amely az államilag elismert fajták közé is bekerült. A tájfajta nemesítésbe vonásának egyik fő indoka a sharkavírussal szembeni ellenálló képessége volt.

A hagyományos penyigei szilva augusztusban érik. Szürkéskék színű, gömbölyded, nem magvaváló. Gyümölcse kis szemű, de magas cukortartalmú, nagyon édes, aromás, telt ízű. A növény domesztikált formában sem igényelt túl sok gondozást, öntermékeny. Kertbe ültetve ajánlott minden évben ritkító metszésben részesíteni, így csökkenthető a termés szakaszossága, mert bőven terem ugyan, de szakaszosan. Lekvárnak és pálinkának kissé túlérve érdemes szedni.

regi magyar szilvafajtak 03
kertlap.hu

Besztercei, a közismert

A közismert besztercei szilva régi, hagyományos magyar fajta. Magyarországon a középkor végén tűnt föl, valószínűleg Szíriából származik. Szeptember elején érik, kiváló ízű, sötétkék héjú, sárga húsú, jellegzetesen megnyúlt formájú szilva. Teljesen magvaváló, édesen savanykás ízű, aszalásra, lekvárnak, de pálinkának is remek. Két ok miatt szorult ki a termesztésből: az egyik, hogy viszonylag kisméretű, a másik, hogy gyakori betegsége a szilvahimlő, amit egy vírus okoz.

Vörös szilva, a pálinkás

Neve már egy 16. századi szójegyzékben is szerepelt, ugyanakkor származása ismeretlen. A földrajzi eredet védett Békési Szilvapálinka alapanyaga a vörös, vagy veres szilva. Augusztus közepén-végén érnek be megnyúlt, nagy termései, melyeknek széles barázdamélyedése jellegzetes. Lédús, duránci fajta (húsa nem válik le a magról), íze édeskésen savas, gyenge zamattal.

Debreceni muskotály, ami tényleg hullik

Debrecenben vált ismertté 1934-ben ez a fajta. Szeptember első felében érik, elhúzódóan. Gyümölcse bordópiros, hamvas. Húsa éretten intenzív muskotályos illatú és zamatú. Éretten könnyen hullik. Elsősorban friss fogyasztásra jó. Önmeddő, így termőképessége rendszertelen.

regi magyar szilvafajtak 02
kerteszetszolnok.eu

További magyar szilva fajták

Országszerte számos más fajtát termesztenek (vagy terem magától), így például ismert a boldogasszonyszilva, amely nagyobb a penyigeinél, gömbölyű, sötétkék vagy sötétvörös színű, Boldogasszony napjára (augusztus 15.) érik be. A lotyó- vagy fosószilva a szilva- és barackfélék kedvelt vadalanya, a Mirabolán, a Szamos-háton csak pálinkának való. A fecskeszilva a penyigeihez hasonló, de sárga. A paradicsomszilva színre és alakra kis, gömbölyű paradicsomhoz hasonló. A besztercei szilva változatai a gömöri, a máramarosi nyakas, a cukorszilva, az Alföldön a nyári aszalószilva. Az aprószemű macskatökű- vagy kökényszilva az árterek növénye, a cseresznyeszilva a kertekben terjedt el, a fehér szilvát a Duna-Tisza közén kedvelik. A Tisza és a Hernád árterében nő a lószeműszilva, az őszi aszaló pedig a Nógrád és a  Tiszahát vidékén ismert.

Címfotó: bellonfaiskola.hu

Korábban írtunk róla:

Elfeledett növények: a naspolya
Régi magyar gyümölcsfajtáink: almák
Régi magyar gyümölcsfajtáink: körték

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?