A levelei mérgezőbbek, mint gondolnánk, a termése viszont ehető és aszalásra is alkalmas.
A sóskaborbolya (Berberis vulgaris) egész Európában és Ázsiában elterjedt, kis-közepes termetű lombhullató cserje. Nálunk száraz tölgyesek, erdőszegélyek, tövises bozótok egyik szúrós növénye. A “Berberis” nemzetségnév eredetére túl sok megfejtés is van; talán a berber, barbár azaz idegenektől származó növény az igazi. A barbár szó ugyanis eredetileg nem a durva, faragatlan embert jelentette, hanem az érthetetlen nyelven makogó idegent. A magyar borbolya ennek a szónak a nép nyelvén torzult, vagy éppen “értelmessé” tett változata.
A levelei mérgezőek!
A sóskájáról sokáig azt hittem, hogy a kora tavaszi fiatal hajtáscsúcs még lágy leveleinek savanyúságára utal. De mióta olvastam, hogy mennyi méreg van a levelekben, azóta nem kóstolgatom a kirándulásokon. A későbbi kifejlett levelek szerencsére nem csábítanak a csipegetésre és rágcsálásra, mert kemények és szálkásan fűrészes szélűek.
A bíbor termések ehetőek!
Minden bizonnyal az érett termések a sóskaság valódi névadói, mert a hosszúkás bíborpiros gyümölcsök is nagyon savanyúak, viszont ehetőek. A dércsípte termések nyersen is élvezhetők, aszalva müzli-alkotórészek, frissen citrompótló ételsavanyítók. A “vulgaris” fajnév a cserje közönséges elterjedtségére utal, mert amúgy számos borbolya faj van a magyar kertekben, a közönséges sóskaborbolyának pedig még magnélküli fajtái is vannak a Közel-Keleten. Állítólag az idős növények gyümölcsei nálunk is magtalanok, de még nem kóstolgattam eleget, hogy ezt meg tudjam erősíteni.
Nagyon szúr!
A sóskaborbolya legkellemetlenebb tulajdonsága a tövisessége. A hosszú hajtások tövénél még levélszerűek a tövisek, három-ötágúak, a levélrózsát és a virágfürtöt hordozó törpehajtások tövében már csak egyszerűek, alig észrevehetők, de nagyon szúrósak. A sárga virágok, a dús termés és a szépen színeződő őszi lomb miatt a borbolyának egy éven belül három jelenése is van a természet színpadán. A hóban-fagyban is az ágakon maradó gyümölcs téli madáreleség, a meg nem emésztett magvak így jutnak messzire az anyanövénytől. Egyetlen helyre nem szabadna eljutniuk, a gabonaföldek közelébe, mert a borbolyák számos gabonarozsda gombabetegség köztes gazdái. Így érthető, hogy a földművesek nem tűrik a jelenlétét.
Sóskaborbolya friss hajtáscsúcsa
Sóskaborbolya szálkásan fűrészes szélű levelei
Sóskaborbolya törpehajtása levélrózsával, bimbós fürttel és tövissel
Sóskaborbolya veszélyes tövisei
Sóskaborbolya virágfürtjei megporzóval
Sóskaborbolya 2×3, illetve hattagú virágai
Sóskaborbolya éredő termésfürtjei
Sóskaborbolya érett gyümölcsei
Sóskaborbolya őszi lombszíneződése
Sóskaborbolya őszi levelei
Sóskaborbolya hármas tövise télen
