Sóskaborbolya, ehető bíbor bogyókkal

Sóskaborbolya, ehető bíbor bogyókkal

A levelei mérgezőbbek, mint gondolnánk, a termése viszont ehető és aszalásra is alkalmas.

A sóskaborbolya (Berberis vulgaris)  egész Európában és Ázsiában elterjedt, kis-közepes termetű lombhullató cserje. Nálunk száraz tölgyesek, erdőszegélyek, tövises bozótok egyik szúrós növénye. A “Berberis” nemzetségnév eredetére túl sok megfejtés is van; talán a berber, barbár azaz idegenektől származó növény az igazi. A barbár szó ugyanis eredetileg nem a durva, faragatlan embert jelentette, hanem az érthetetlen nyelven makogó idegent. A magyar borbolya ennek a szónak a nép nyelvén torzult, vagy éppen “értelmessé” tett változata.

A levelei mérgezőek!

A sóskájáról sokáig azt hittem, hogy a kora tavaszi fiatal hajtáscsúcs még lágy leveleinek savanyúságára utal. De mióta olvastam, hogy mennyi méreg van a levelekben, azóta nem kóstolgatom a kirándulásokon. A későbbi kifejlett levelek szerencsére nem csábítanak a csipegetésre és rágcsálásra, mert kemények és szálkásan fűrészes szélűek.

A bíbor termések ehetőek!

Minden bizonnyal az érett termések a sóskaság valódi névadói, mert a hosszúkás bíborpiros gyümölcsök is nagyon savanyúak, viszont ehetőek. A dércsípte termések nyersen is élvezhetők, aszalva müzli-alkotórészek, frissen citrompótló ételsavanyítók. A “vulgaris” fajnév a cserje közönséges elterjedtségére utal, mert amúgy számos borbolya faj van a magyar kertekben, a közönséges sóskaborbolyának pedig még magnélküli fajtái is vannak a Közel-Keleten. Állítólag az idős növények gyümölcsei nálunk is magtalanok, de még nem kóstolgattam eleget, hogy ezt meg tudjam erősíteni.

Nagyon szúr!

A sóskaborbolya legkellemetlenebb tulajdonsága a tövisessége. A hosszú hajtások tövénél még levélszerűek a tövisek, három-ötágúak, a levélrózsát és a virágfürtöt hordozó törpehajtások tövében már csak egyszerűek, alig észrevehetők, de nagyon szúrósak. A sárga virágok, a dús termés és a szépen színeződő őszi lomb miatt a borbolyának egy éven belül három jelenése is van a természet színpadán. A hóban-fagyban is az ágakon maradó gyümölcs téli madáreleség, a meg nem emésztett magvak így jutnak messzire az anyanövénytől. Egyetlen helyre nem szabadna eljutniuk, a gabonaföldek közelébe, mert a borbolyák számos gabonarozsda gombabetegség köztes gazdái. Így érthető, hogy a földművesek nem tűrik a jelenlétét.

soskaborbolya eheto bogyokkal 02
Sóskaborbolya friss hajtáscsúcsa

soskaborbolya eheto bogyokkal 03
Sóskaborbolya szálkásan fűrészes szélű levelei

soskaborbolya eheto bogyokkal 04
Sóskaborbolya törpehajtása levélrózsával, bimbós fürttel és tövissel

soskaborbolya eheto bogyokkal 05
Sóskaborbolya veszélyes tövisei

soskaborbolya eheto bogyokkal 06
Sóskaborbolya virágfürtjei megporzóval

soskaborbolya eheto bogyokkal 07
Sóskaborbolya 2×3, illetve hattagú virágai

soskaborbolya eheto bogyokkal 08
Sóskaborbolya éredő termésfürtjei

soskaborbolya eheto bogyokkal 09
Sóskaborbolya érett gyümölcsei

soskaborbolya eheto bogyokkal 10
Sóskaborbolya őszi lombszíneződése

soskaborbolya eheto bogyokkal 11
Sóskaborbolya őszi levelei

soskaborbolya eheto bogyokkal 12
Sóskaborbolya hármas tövise télen

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?