Szép, de hólyagot húzhat a kezünkre a közönséges nünüke

Szép, de hólyagot húzhat a kezünkre a közönséges nünüke

Trükkös túlélő.

Már az első melegebb februári napokon előbújhat a nagy, esetlennek tűnő, fényes hátú közönséges nünüke. A hólyaghúzófélék családjába tartozó, Európában honos bogárnak hiányzik a szárnya, szárnyfedője erősen megrövidült. Tora kicsi, a potroha viszont a teste többi részének a kétszerese. A bogár akár 35 mm hosszú is lehet, kékesfekete színű, csillámos.

kozonseges nunuke 02

A rovar a meleg helyeket, homokos, nyílt területeket kedveli. Februártól júniusig leginkább a száraz füves területeken, erdőszéleken, tisztásokon találkozhatunk vele, bár az élőhelyek csökkenése miatt az állománya mára jelentősen visszaesett Közép-Európában.

Mindegyik hólyaghúzóbogár fenyegetettség esetén sárgásszínű folyadékot, kantaridint választ ki. A váladék a melegvérűek számára különösen mérgező. Már egyetlen bogár halálos adagot tartalmaz, de persze nem szoktuk a nünükéket megenni. Az viszont fontos, hogy a bőrön fájdalmas hólyagokat okozhat, ezért ne érintsük, piszkáljuk a bogarat! Toxikussága ellenére a váladékot kis adagban gyógyszerként alkalmazták például az ókori görögök.

kozonseges nunuke 03

A nünüke a túlélés érdekében egy trükkhöz folyamodik: a kikelő lárva felmászik egy virágra, belekapaszkodik egy vadméhbe, és beviteti magát a méh által épített sejtbe. A lárva először a méhpetét falja fel, majd átvedlik egy másik lárvaalakká és innentől mézen él. Rengeteg, akár 10 ezer petét is rakhat a nőstény, mert a bonyolult ciklust csak kevés nünüke éli túl.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?