Vízben és földben is kigyökereztethetjük a dugványokat.
Sok kertész sikerrel próbálkozott már szobanövények, esetleg cserjék vagy más évelők dugványról történő szaporításával. De vajon azt hányan tudták, hogy a zöldségfélék között is létezik nem egy, amely ugyanígy szaporítható dugványról?
A paradicsom szárdugványról történő szaporítása tökéletes példa erre, ráadásul távolról sem nevezhető bonyolultnak a művelet. Az alábbiakból kiderül, melyek a főbb lépései a paradicsom szárdugványról történő kigyökereztetésének.
Hogyan gyökereztessük ki a paradicsomról vágott dugványt?
Ha nem győzzük csodálni a szomszéd sűrű, bokros paradicsomát, akkor itt az ideje, hogy magunk is nekiálljunk a szaporításnak. Ennek az egyik legjobb módja a dugványok készítése. Szerencsés esetben a szomszédunk szívesen ad majd néhány dugványt. Ha ezeket gyökereztetjük ki, elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag ingyen jutottunk új paradicsomtövekhez. A másik megoldás az, hogy növényárudában vásárolunk néhány tő paradicsomot és ezekről vágunk dugványokat.
Az ily módon történő szaporítás egyik előnye, hogy ha történetesen magról szeretnénk palántát nevelni, a folyamat akár 6-8 hetet is igénybe vehet, mire a magoncok annyira megerősödnek, hogy kiültethetők lesznek. Ezzel szemben, ha a szárdugványokat kellően meleg helyen gyökereztetjük, a kiültetésre mindössze 10-14 napot kell várnunk!
Aki gyökereztetett már szobanövényt egy befőttes üvegnyi vízben, az sejtheti, hogy a paradicsomot ugyanilyen egyszerűen ki lehet gyökereztetni vízben. Jó hír, hogy a paradicsomdugványok könnyen, gyorsan gyökeret fejlesztenek. Mindenekelőtt keressünk a paradicsom bokrán dugványnak alkalmas, virágkezdemények nélküli szárrészt. A hónaljhajtások kifejezetten megfelelnek erre a célra. Egy éles metszőollóval vágjunk le 15-20 cm-es darabokat belőle. A dugványok végét egyszerűen állítsuk vízbe, de közvetlenül ültetőkeverékbe is ledughatjuk, hogy abban gyökerezzenek ki. A dugványok vízben körülbelül egy héten belül kigyökereznek, ezt követően ki is ültethetjük azokat a kertbe.
Vegyük figyelembe ugyanakkor, hogy a dugvány talajban erősebb gyökeret képes fejleszteni. Nem beszélve arról, hogy mivel a végén amúgy is talajba fogjuk kiültetni a kigyökerezett dugványt, miért is ne kezdhetnénk meg a szaporítást is rögtön abban?
Ha ezt az egyszerű módszert választjuk, mindenekelőtt fogjuk a 15-20 cm-es dugványokat és távolítsuk el azokról az esetleges virágrügyeket, valamint az alsó leveleket. Tökéletesen elég, ha mindössze két-két levelet hagyunk egy-egy dugványon. Amíg az ültetőkeveréket előkészítjük, állítsuk a dugványokat vízbe. A gyökereztetést végezhetjük például palántázáshoz kapható, 10 cm-es tőzegcserepekben, amelyeket nyirkos virágfölddel vagy vermikulittal töltünk meg. Megfelelő időjárási feltételek esetén a dugványokat közvetlenül szabadföldbe is leduggathatjuk. Vékony bottal vagy ceruzával fúrjunk lyukakat a dugványoknak, hogy könnyen le lehessen dugni azokat. A dugványokat az eltávolított alsó levélpárig takarja talaj.
A dugványok cserepeit állítsuk meleg, de árnyékos helyre a lakásban vagy a szabadban. Arra ügyeljünk, hogy dugványok ne legyenek kitéve kánikulai hőségnek és a nap perzselő sugaraitól is védve legyenek. Ilyen körülmények között körülbelül egy hétig gyökereztessük a dugványokat, hogy akklimatizálódni tudjanak, majd ezt követően fokozatosan tegyük ki azokat erősebb fénynek, amíg végül már a nap legnagyobb részében napsütötte helyre állíthatjuk azokat. Ekkor a cserepes dugványok már elég edzettek és erősek ahhoz, hogy átültessük azokat a végleges helyükre: egy nagyobb ültetőedénybe vagy a konyhakertbe.
Tulajdonképpen ennyiből áll a paradicsom dugványról történő szaporítása, amely egyszerűbb már nem is lehetne. Amit mindenképpen érdemes szem előtt tartanunk, az az, hogy a dugványokat olyan növényről vágjuk, amely gazdagon terem, a termése pedig kiváló minőségű. Ez azért lényeges, mivel a dugványokból kifejlődő új növény sok mindenben hasonlítani fog az anyanövényre, így a termés is "megörökli", megőrzi az anyanövény termésének legfőbb tulajdonságait, jellemzőit.
