Gyógyhatású aranyérre, toroköblítőként.
Kora tavasszal már virágzik a mogyoró, külön érdekesség, hogy a levelek ilyenkor még nincsenek a bokron. A mogyorólevelek csak később jelennek meg és kevesen tudják, hogy számtalan dologra hasznosíthatjuk őket.
Az ovális alakú levelek széle fűrészes, fonákjuk puha szőrös, enyhén keserűek, sajátos illatúak. Régóta használják őket a természetgyógyászatban, visszeres problémákra, ülőfürdőként aranyeres gondokra, gyulladáscsökkentőként, fertőtlenítőként, összehúzó hatása miatt pedig fogíny- és szájüregi problémákra. A teája izzasztó, vizelethajtó hatású is, koleszterinszint csökkentésére, toroköblítésre és bélproblémákra is kortyolgatják.
A levél értékes anyagokat, többek közt cseranyagot, flavonoidokat, triterpéneket, szterineket, illóolajat tartalmaz.
A friss, zöld leveleket olyan bokorról gyűjtsük, ami nem forgalmas út mellett áll, hanem lehetőleg a kertünkben. A legjobb tavasszal egészen júliusig szedegetni a leveleket, ekkor zsengék, puhák. Kerüljük a sérült, fertőzött, lyukas levelek gyűjtését.
A leveleket jól szellőző helyen szárítsuk meg, a közvetlen napsütést kerülve. A teához 2 g szárított, apróra vágott levelet öntsünk fel 100 ml forró vízzel, majd hagyjuk 10 percig állni.
A mogyoróleveleket a szőlőlevélhez hasonlóan a konyhában is használhatjuk, például töltike készítésére. Ehhez a leveleket blansírozzuk röviden forró vízben, majd töltsük meg rizzsel, fűszerekkel, párolt zöldségekkel. Nyersen a levelek nem ízletesek, de blansírozva kellemes aromát kapnak.
Tartósítani pácolással tudjuk őket: olaj és só keverékébe áztatva eltehetjük későbbre a mogyoróleveleket.
Nem csak mi fogyaszthatjuk a mogyoróleveleket, de például a nyuszik is örülnek a csemegének!
