A téli hónapokban sem kell lemondanunk a saját magunk által, szinte ingyen termeszthető növénykékről, amelyek kiegészítik a táplálékunkat és szinte semmibe sem kerülnek.
A magban halmozódik fel mindaz a tápanyag és egyéb hasznos vegyület, amelyre a csírából fejlődő növénynek szüksége van. Ezt a kínai tengerészek már háromezer évvel ezelőtt felismerték, és a hosszú hajóutakra szójababot vittek magukkal; ezt csíráztatták és a csírákat rendszeresen fogyasztották az akkor rettegett skorbutbetegség megelőzése céljából.
És valóban! A magvak csírájában igen sokféle, az ember számára is létfontosságú vitamin és ásványi anyag tárul fel; ezek életerőt adó, egészséges és ízletes táplálékot szolgáltatnak az ilyenféle ételekben szegényebb decemberben.
A magvak csíráztatásához mindössze egy agyagtálra, vízre, fényre és melegre van szükség. Csíra nyerhető a gabonafélékből (búza, árpa, rozs, zab, rizs), a hüvelyesekből (bab, borsó, csicseriborsó, lencse, szója), valamint számos egyéb növény (retek, lucerna, zsázsa, mustár) vetőmagjából.
A magvakat langyos vízben alaposan megmossuk, a csíráztatóedénybe belerakjuk, és azt meleg, világos helyre tesszük, s folyamatosan gondoskodunk az elhasznált és elpárolgott víz pótlásáról.
A csírázás négy-öt nap múlva kezdődik, és ekkor már meg lehet kóstolni az első zsenge csírákat. Egy hét után a magok nagy része kicsírázik és fogyasztható! Ezek meglehetősen romlékonyak, ezért amikor a magvak kicsíráztak, az edényt hűtőszekrénybe tesszük, ahol a folyamat lassabban ugyan, de tovább folytatódik. Ezzel a módszerrel folyamatosan fogyasztható, egészséges táplálékkiegészítőre teszünk szert otthon, szinte teljesen ingyen.
A csírákat egy-két napnál tovább levágva ne tároljuk, mert sokat veszítenek az ízükből és a beltartalmi értékükből is.
