Csípős ízek télire: 6 módszer a chili tartósítására

A fagyasztástól az olajban eltevésig.

Késő nyártól egészen a fagyokig szüretelhetjük a chilipaprikát. Az érett chili frissen nem sokáig tárolható, de léteznek olyan módszerek, amelyekkel bőséges termés esetén későbbre is eltehetünk a pikáns ízű zöldségből.

1. Szárítás és őrlés

Bizonyos országokban, például az USA-ban, Mexikóban, Franciaországban, Olaszországban, Törökországban és persze Magyarországon a chili vagy az erős paprika a konyhai fogásokhoz nélkülözhetetlen. Gyakran látjuk, hogy füzérre felakasztva szárad a paprika, az időjárástól függően 3-6 hétig.
A szárítás gyorsabban végbemegy egy berendezésben: szárítóban vagy kissé nyitott, levegőt keringető kemencében. Annak érdekében, hogy kevesebb aromát veszítsen a zöldség, a hőmérsékletnek nem szabad 50 °C fölé mennie.

Amikor a paprika már teljesen száraz, a kezünkkel elmorzsolhatjuk (kesztyűben), vagy mozsárban, mixerben porrá is őrölhetjük és így fűszerként használhatjuk. Ha erősebb fűszert szeretnénk, tegyük bele a magokat és a válaszfalakat is, ha enyhébb ízre vágyunk, távolítsuk el azokat az őrlés előtt.

2. Fagyasztás

A fagyasztáshoz magozzuk ki és vágjuk félbe a chilit, majd daraboljuk, tegyük zacskókba és helyezzük a mélyhűtőbe.

3. Olajban vagy ecetben eltevés

Ehhez a paprikákat félbevágjuk, kiszedjük a magokat és a fehér válaszfalakat. Egy nagy edényben vizet forralunk, minden liter vízhez 200 ml ecetet, 10 g cukrot és 20 g sót teszünk, majd ebben a lében főzzük a chilidarabokat kb. 3 percig. Utána hagyjuk a paprikákat jól megszáradni, rétegezzük egy steril üvegben, ízesítsük tetszés szerint hagymával fokhagymával, fűszerekkel és öntsük fel olajjal úgy, hogy fedje a zöldségeket. Tároljuk az üveget hűvös, sötét helyen.

Alternatívaként ecetben is pácolhatjuk a paprikát, ehhez a chilidarabokat forraljuk fel az alábbi lében: víz, 300 ml ecet, 70 g cukor és 30 g só minden liter vízre. Tegyük a paprikát tiszta üvegekbe, és öntsük fel még az alaplével. Állítsuk a megtöltött üvegeket vízfürdőbe és sterilizáljuk őket kb. 15 percig 90 °C-on sütőben.

4. Erjesztés

Az erjesztéssel nem csak eltarthatóvá tesszük a zöldségeket, de a természetes tejsavbaktériumoknak köszönhetően könnyebben emészthetővé is. Ugyanakkor a fontos vitaminok így megőrződnek, mivel nincs szükség melegítésre.

A chiliket vágjuk félbe, szedjük ki a magokat és a fehér válaszfalakat, szükség esetén törjük össze a paprikát. Tegyük egy erjesztőedénybe vagy befőttesüvegbe, adjunk hozzá ízlés szerint hagymát, fokhagymát, fűszereket és az egészet öntsük fel 3%-os sóoldattal (30 g só 1 liter vízben). Az üveg tetején hagyjuk 2-3 cm-t szabadon, mert a folyamat közben nő a zöldség térfogata! Tegyük az üvegeket szobahőmérsékleten sötét helyre. Egy hét után ellenőrizzük, hogy elég savanyú-e már nekünk a chili. Ha az íz megfelelő, vigyük a hűtőbe, hogy lassítsuk a további erjedést.

5. Kandírozás

Biztosan ismerjük a kandírozott narancsot, citromot – a módszer a chilinél is alkalmazható. Ilyenkor a termény cukortartalma növekszik úgy, hogy közben a víztartalma csökken. Időigényes eljárás, de finom a végeredmény!

Magozzuk ki, vágjuk félbe, negyedbe a paprikákat. A vékonyfalú paprikákat öntsük fel cukoroldattal (vizet cukorral 1:1 arányban felfőzünk addig, amíg szirupos állagú nem lesz) és néhány pedig hagyjuk őket ebben a fürdőben. Ezután öntsük le, majd az elkövetkező napokban ismételjük az eljárást 5-7 alkalommal, amíg kéreg nem képződik a zöldségen. A vastagfalú paprikákat rövid ideig főzzük fel a cukoroldatban. Ezután hagyjuk kihűlni és egy éjszakára tegyük a hűtőbe. Az eljárást ismételjük meg a következő napokon 2-3 alkalommal, minden alkalommal adjunk hozzá több cukrot.

Ezt követően tegyük a paprikákat egy sütőlemezre és alacsony hőfokon szárítsuk meg őket (kb. 90 °C-on légkeverésen) kissé nyitott sütőajtónál addig, amíg a kívánt állagúak nem lesznek (általában 2x 30 perc). Ha a chili még mindig nagyon ragacsosnak tűnik, egyszerűen forgassuk porcukorba.

6. Befőzés

Csak a fantáziánk és az ízlésünk szabhat határt, készíthetünk csípős chilipasztát, szószt, chutneyt, lekvárt, akár édes-savanyú változatban is, például gyömbérrel, paradicsommal fűszerekkel.