Sövényként is ültethető.
A mi klímánkon a kelet-Ázsiából származó japán rózsa vagy ráncoslevelű rózsa (Rosa rugosa) hozza a legnagyobb csipkebogyó terméseket. A piros bogyók inkább kis almára, míg a növény levelei a krumpli levelére emlékeztetnek.
A bájos, illatos, sötétrózsaszín, csészealakú virágok júniustól októberig nyílnak. Ezt követően jelennek meg a viszonylag nagy, 3-4 cm-es gömb formájú csipkebogyók, de gyakran ugyanazon a bokron egyszerre díszítenek a virágok és a csipkebogyók is. A vadrózsa ovális csipkebogyójától jól elkülöníthetőek. A gyümölcsök nem ritkán a következő tavaszig a bokron maradnak, így biztosítva táplálékot a madaraknak télen.
A japán rózsa kevés törődéssel beéri és kiváló sövény nevelhető belőle. A legjobban napos helyen érzi magát, de félárnyékos vagy árnyékos részen is megél. Mivel rövid, földalatti hajtásokat hoz, különösen alkalmas csúszásveszélyes, lejtős területekre, amelyek ezáltal stabilizálódnak. Még az útszóró sót és a szárazságot is elviseli.
A gyümölcsök egészségesek is, nem csak szépek. Különösen magas a C-vitamin tartalmuk és az A, B1, B2, E-vitaminból, valamint antioxidánsból és ásványi anyagokból is bőven tartalmaznak.
Íme egy receptötlet: csipkebogyólekvár
Hozzávalók:
- 5 l víz
- 5 kg csipkebogyó
- 1 rúd fahéj
- 2,5 kg dzsemfix 2:1
- 1 teáskanál őrölt szegfűszeg
Elkészítés:
1. A csipkebogyót tisztítsuk meg és tegyük egy lábasba. Öntsük fel vízzel és adjuk hozzá a fahéjrudat. Kb. 15 percig főzzük, amíg a bogyók megpuhulnak. Vegyük le a tűzről és pürésítsük. A pépet szűrjük át egy kendőn, hogy különösen finom legyen.
2. Adjuk hozzá a dzsemfixet és az őrölt szegfűszeget, majd a masszát 8 percig főzzük. Végezzünk gélpróbát: cseppentsünk egy kis kanál lekvárt egy hideg tányérra és ha megdermed, kész a lekvár. Még forrón öntsük tiszta üvegekbe és rögtön zárjuk is le őket.
