Öt hasznos tipp, hogy a komposztóra a téli hónapokban is ketyegjen.
A komposztálás nyáron nem bonyolult. A hőmérséklet magas és bőven akad puha, zöld alapanyag a halomra, amely gyorsan lebomlik, ha fás nyesedékkel keverjük.
Ezzel szemben télen a komposzthalom belsejében lecsökken a hőmérséklet. Esetenként olyannyira, hogy a lebomlás folyamata teljesen le is áll.
A rothadási folyamat egy jól megépített halomban saját hőt termel. A szigetelés, például az összelapított kartondobookz, régi szőnyegwk vagy szalmával töltött polietilén zsákok segítenek megtartani ezt a hőt. Az is fontos, hogy megelőzzük, hogy a halom télen túlságosan átnedvesedjen, azaz lényeges, hogy a komposzttartály vagy -láda tetejét lefedjük.
A tökéletes komposzt titka, hogy a megfelelő összetevőket tartalmazza, azokat alaposan összekeverjük vagy rétegezzük. Aki sikerrel szeretne járni, fogadja meg az alábbi hasznos tanácsokat.
1. Tartsuk benn a hőt
A fedett tartályok és halmok lehetővé teszik a hulladék gyors felmelegedését és a komposzt gyorsabb lebomlását. A fedél megakadályozza tovább, hogy a téli csapadék, amely meg is fagyhat, túlságosan átáztassa a komposzthalmot. Bár a halomba hordott kerti hulladék előbb-utóbb komposztálódik, a ládában hatékonyabb a folyamat.
Még jobb, ha egyszerre két tartályt használunk: amíg az egyikben érlelődik a komposzt, addig a másikat folyamatosan tölthetük fel. Komposztáló ládát vásárolhatunk készen, de házilag is készíthetünk például lécekből, raklapból. Szigeteljük kilapított kartondobozokkal.
2. Aprítsunk
A legjobb, ha a fás növényi részeket apró darabokra vágva hordjuk a halomra. Így nagyobb felületen tudnak a lebontásért felelős mikroorganizmusok dolgozni, ez pedig felgyorsígja a lebomlást, miközben hő termelődik. Télen rendszerint több fás hulladék kerül a komposzthalomra, és évekbe is telhet a teljes lebomlásuk, hacsak nem aprítjuk fel rendesen.
Kézzel meglehetősen körülményes és lassú a fa felaprítása, így ha tehetjük, kölcsönözzük vagy a költségek csökkentése érdekében a szomszédokkal közösen vásároljunk kerti aprítógépet. A nagyobb mennyiségű őszi avart célszerű lehet külön komposztálni, pélául egy dróthálós tartályban vagy kilyuggatott műanyag zsákokban.
3. Tartsuk fenn az egyensúlyt
A cél, hogy nagyjából azonos mennyiségű nedves és száraz anyagot keverjünk egymással, azaz körülbelül egyenlő arányban zöld és fás kerti hulladékot. A nedves, nitrogénben gazdag zölhulladék, például a fűnyírásból származó fűnyesedékből, friss lótrágyából, illetve gyomnövényekből télen hiány van, míg a bőségesen gyűjthető fás hulladék, mint például a felapírott fás szárak, avar, illetve papír a halom kiszáradását eredményezhetik.
Ne zúdítsunk tehát egy háznyi fás hulladékot a halomra - töltsük meg velük a régi komposztáló zsákokat vagy hordjuk külön halmokba, amíg elegendő mennyiségű zöld hulladék nem áll a rendelkezésünkre, hogy egyenlő arányban hozzákeverhessük.
4. Gyorsítsunk
A halom szellőssé tétele szó szerint életet lehel a halomba a tél folyamán; elősegíti az organizmusok elszaporodását, így a komposzt fel tud melegedni és gyorsabban le tud bomlani. Szintén sokat segít, ha a halmot átforgatjuk, a ládást kiürítjük, majd újra feltöltdjük, illetve a szélekre került anyagokat beforgatjuk a komposzthalom közepébe, hogy egyenletes legyen a komposztálódás.
Az ultragyors komposztálódáshoz gyűjtsünk elegendő mennyiségű hulladékot a láda teljes feltöltéséhez, majd a komposzálódó hulladákot a komposztálóból ki-, majd újra berakodva rendszeresen forgassuk át. Ha a kézi erővel történő komposztforgatás túl nehéznek bizonyulna, szerezzünk be egy komposztforgató berendezést.
5. Hőszigeteljünk
A giliszták és egyéb organizmusok aktívabbak lesznek, ha télen is meleg a komposztálóládánk tartalma, azaz folyamatban van az érlelődés, lebomlás. Ez különösen fontos akkor, ha gilisztafarmot is bevetünk a gyorsabb komposztálódás érdekében. A tartályt vegyük körül kartonlapokkal, régi szőnyegekkel vagy szalmával töltött polietilén zsákokkal.
