Levendulás-áfonyás nektarincsoda Eszterke lekváriumából

Pirított kaláccsal és kacsasült mellé is nagyon finom.

Juhászné Bodrogközy Eszter konyhájában hosszú évek óta rengeteg üvegnyi lekvár készül. Mindez úgy, hogy a környezettudatosság jegyében használja az alapanyagokat. A következőkben megismerhetjük Eszter és a lekvárok közös történetét, valamint azt is, hogy hogyan készíti az igazi ínyencségnek számító levendulás-áfonyás nektarínlekvárját saját levendula felhasználásával.

"Már kora gyermekkoromtól foglalkozom a gyümölcsök elrakásával, de igazán csak az utóbbi években jelent örömet számomra, mely egyenes arányban bontakozik ki a környezettudatos szemléletmód térhódításával.

Befőzési aktivitásom három mérföldkő mentén fejlődött:

1. A rendelkezésre álló gyümölcsök:

környékünkön rengeteg gyümölcsfa marad szedetlenül, amit nagyon sajnálok. Ilyenkor becsengetek a tulajdonoshoz, és felajánlom, hogy ha nekem adja a termést, hozok cserébe lekvárt. Ezt mindig örömmel fogadják.
A kertemben több gyümölcsfát gondozok vegyszermentesen, ezek termését megmentem a téli időszakra.
A piacon szezonban gyakran rendkívül olcsón be tudom szerezni a befőznivalókat.

2. Fontos szempont számomra a kiürült befőttesüvegek újrahasznosítása, ma már évente több száz landol nálam, ami egyébként a kukában kötne ki.

3. A legerősebb inspiráció pedig az emberek hihetetlen öröme, szeretete, ami a befőttjeim, lekvárjaim, illetve az ezekből készült süteményeim elmajszolása után áramlik felém. Itt említeném még meg a posztjaim által indukált hatalmas lelkesedést, a sok megosztást, hivatkozást, visszajelzést.

A levendulás-áfonyás nektarinlekvár receptjét egy kedves rokontól kaptam 2020 július elején. Azonnal el is készítettem, de bevallom, sejtelmem sem volt, hogy ekkora sikert arat majd.

Hipermarketekbe sosem, boltokba alig járok, a szükséges alapanyagokat ismerős, megbízható környékbeli termelőktől szerzem be.

A nektarint és az áfonyát a szegedi Mars téri piacon vásároltam, természetesen csomagolásmentesen. Többször volt már rá példa, hogy az ismerős termelő megkért, hogy vigyek nekik kóstolót a lekváromból, cserébe kaptam barackot. A levendula a kertemben virágzik.

A gyümölcs kiválasztásánál figyelek arra, hogy már érett legyen: édes, puha, de még nem folyik a leve, nem foltos.

Hozzávalók:

60 dkg nektarin,
25 dkg áfonya,
3 levendulaágacska belemorzsolva,
20 dkg cukor,
1 citrom leve.

A levendulát szeretem mozsárban a főzés előtt kicsit megtörögetni. Úgy vélem, így hamarabb belefő az aromája, intenzívebb ízkombinációt eredményez. De enélkül is finom.

A gyümölcsöket megmosom, a nektarint feldarabolom, a befőzőlábasban felteszem. Kb.15 perc főzés után ilyen:

Így is el lehet tenni (összesen 20 percnyi főzéssel), én ezt például kacsasült mellé tálalom majd egy ünnepi ebéden a nagycsaládnak.
Ha botmixerrel átkeverem, teljesen selymes, bársonyos, mesefinom állagot kapok:

Reggelire pirított kaláccsal ajánlom ezt a rendkívül finom lekvárt, ami szerintem a házban fellelhető legszebb porcelánt érdemli. Én a nagymamám keresztelőjére az 1800-as évek végén kapott reggelizőkészletet találtam méltónak a tálaláshoz:

Apró trükkök, "titkok":

Nem hámozom a nektarint, szerintem a héjával éri el optimális sűrűségét.
Múltkor az olaszországi Abruzzo tartományból származó különleges amarettóval öntöttem nyakon, mámoros hangulatot kölcsönözve a nyalánkságnak.
Olykor teszek bele citromfüvet, mentát is.

Kb. 20 perc főzés után gondosan csírátlanított üvegekbe merem a lekvárt. Kifőzött lapkával vagy ha az nincs, celofánnal lezárom, majd szárazdunsztban pihen 2 napig. Utána mehet a kamrapolcra.

Rendkívül egyszerű, gyorsan elkészíthető, nem kell hozzá pektin (én egyébként saját főzésű almapektint használnék, ha sűríteni kellene), sem dzsemfix vagy egyéb kemikália, ahogy tartósítószer sem, évekig eláll(na) minden készítmény a hűvös kamrában. Én mindig nagy mennyiséget teszek el, így hatékony, ha már elkezdem, haladjak vele. Évente több száz üveget töltök meg májustól októberig, a rekordom egyik évben 800 darab volt. (Bébiételestől az 5 literesig.) Külföldön is kelendő a portékám, Izlandtól Olaszországig, Finnországtól Ausztrián keresztül Hollandiáig viszik a teli üvegeket a barátok.

Karácsonyra sok angyalkás üveget készítek majd ebből a lekvárból is az alábbi kép mintájára. Máris jelentkeztek igénylők.

Ajándékozás előtt személyre és alkalomra szabottan, „színben tartva” díszítem az üvegeket. Harmonikusan összehangolom a kalapkát, a címkét és a toll színét, ezt az ajándékkosár képe illusztrálja. Mindent magam varrok, vágok, írok, nekem ez sokkal jobban tetszik, mint az üvegre ragasztott papír. Energiahatékony, mert nem kell áztatni, vakarni, és itt is szempont az újrahasznosítás: maradék anyagokból, madeirából, csipkéből, papírokból készül a dekoráció.

Ajándékkosár a magam módján meggykedvelő szerettemnek, tartalma: