Hullámpapír, vírusfürdő.
Az almamoly a gyümölcs egyik legbosszantóbb kártevője. Elsősorban az almaféléket károsítja, fő tápnövényei az alma mellett a körte, a birs, a naspolya.
Az almamolynak a Kárpát-medencében legtöbbször évente két nemzedéke fejlődik. A fejlett, halványpiros hernyók telelnek át, majd májusban indul az első rajzás, a nemzedékek gyakran összefolynak. Apró, víztiszta petéit egyenként rakja a fiatal termésre, vagy a mellette lévő levélre, hajtásra. A kikelő hernyó mélyen berág a gyümölcsbe, amin kisebb be- és nagyobb kifurakodó nyílások láthatók. Árulkodó a morzsás ürülék is, ez az úgynevezett „férges”, avagy „kukacos” gyümölcs. A gyümölcs húsán csak átrágja magát, valójában a nitrogéndús magvakat eszi, egy hernyó akár több almát is megfertőz.
A lárva kb. négy hét alatt fejlődik ki, ekkor hosszú fonállal a földre ereszkedik, vagy a gyümölccsel együtt a földre hull. Rendszerint a kéreg repedésében bábozódik, a molylepke 8-10 nap múlva bújik ki.
A moly elleni védekezés összetett. A kis lepkéket a május elején kitett csapdákkal gyéríthetjük. A szárnyas hímeket a feromonnal ellátott ragasztós csapda vonzza, ez csökkenti a párosodások számát.
A csapdákat már május elején tegyük ki, ne közvetlenül a koronába, hanem 2-3 méterre a fától. A ragacsos lapok augusztus végéig ott maradhatnak, így a következő generáció hímjeit is csapdázzák. Előfordulhat azonban, hogy időről-időre érdemes őket kicserélni.
Május végétől a legjobb naponta megrázni az almafát, így a moly első generációjának nagy részétől megszabadulhatunk, mielőtt elhagynák a gyümölcsöt. A lezuhanó almákat azonnal gyűjtsük össze és semmisítsük meg. Ha lehet, a megfúrt almákat is szedjük össze. A gyümölcsöket csak akkor tegyük a komposztra, ha előtte egy ideig egy vízzel teli vödörben tároltuk őket.
A lárvák az átteleléshez a kéreg repedéseiben bábozódnak, a fatörzsön keresnek menedéket. Ezért késő ősszel érdemes a törzset és a nagyobb ágakat egy drótkefével megtisztítani. A laza kéregdarabokat eltávolíthatjuk, de ügyeljünk arra, hogy a törzs ne sérüljön meg.
A bábozódásnál becsaphatjuk a molyt egy hullámkarton vagy hernyófogó öv segítségével. Június végétől egy 10-20 cm széles hullámpapír csíkot tekerjünk a fatörzs köré, a talaj felett 30-50 cm magasan. Amint a lárvák megtelepedtek benne, távolítsuk el a papírt, majd tegyünk ki helyette újat. Az eljárást érdemes 3 hetente ismételni. Mivel az övek réseiben hasznos rovarok is menedéket találnak, az összegyűjtött öveket lehetőség szerint ne égessük el, hanem szúnyoghálóval fedett hordóban gyűjtsük. Így a hasznos rovarok ki tudnak szabadulni.
Létezik még egy védekezési módszer: a granulovírus használata. Ez a vírus rendkívül szelektív, csak az almamoly lárváját betegíti meg. Készítmény formájában kapható a kereskedésekben. A védekezés nehézségét az adja, hogy igen rövid az az idő, amíg a vírus hatékony lehet, mégpedig a lárvák kelése és a gyümölcsbe fúródásuk között eltelt időszakban lehetséges mindez. Az optimális időpontról érdemes a szakszolgálattól tájékozódni. A vírus vizes oldatával történő permetezéskor a kórokozó a lárvák tápcsatornájába kerül. A megbetegedett lárva abbahagyja a táplálkozást és 3-7 nap után elpusztul.
