Élettel teli etető.
Van, aki csapatostul, más magányosan, akad, aki naponta többször, más elvétve néhány évente bukkan fel a kerti etetők környékén. A madárbarátok szívesen gyönyörködnek bennük, előszeretettel azonosítják be a madáretetőt látogató fajokat.
Ismerjük meg a leggyakoribb szárnyas vendégeket!
Széncinege
Az egyik leggyakoribb madarunk fiókáit többnyire hernyókkal és pókokkal eteti, melyet csigahéjjal egészít ki, ami a legfontosabb kálciumforrásuk. Télen magvakkal táplálkozik. Örül a napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésének.
Kék cinege
Télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, a nád magját fogyasztja. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal (hernyók, pókok, lószúnyogok) eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak. A hideg idő beálltával térnek át a magokra, a napraforgómag, a szalonna vagy a cinkegolyó neki is csemege.
Búbos cinege
Mesterséges fészekodúkkal és téli etetéssel is elősegíthetjük megtelepedését. A fenyőkön élő rovarokkal táplálkozik, télen magokat is eszik.
Őszapó
Társas madár, a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra.
Vörösbegy
Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de olykor apró csigákat is fogyaszt. A hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget.
Tengelic
Szinte kizárólag csapatosan látni, a hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.
Süvöltő
Nagyrészt növényi táplálékot fogyaszt. Sok gyommagvat, rügyet és különböző bogyókat eszik. Legnagyobb eséllyel a különféle kőrisfák környezetében figyelhetjük meg, ugyanis Magyarországon ez az egyik legkedveltebb tápláléka.
Házi veréb
Táplálkozása változatos. A fiókák több állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban.
Mezei veréb
Nyáron rovarevő, fiókáit is kizárólag apró ízeltlábúakkal táplálja, ősztől viszont többnyire magvakat fogyaszt.
Fekete rigó
Lószúnyogokkal, gilisztákkal táplálkozik, melyeket főként a talajon kap el. A hidegebb idő beálltával fokozatosan áttér a bogyós termésekre (galagonya, vadrózsa, bodza), de gyümölcsöket is előszeretettel fogyaszt. Télen lágyeleség – gyümölcs, zöldség, sajt, túró – kihelyezésével segíthetjük áttelelését.
Erdei pinty
Elsősorban növényi táplálékot fogyaszt, gyümölcsöket, magokat, melyeket a talajon szedeget össze, de kisebb arányban rovarokkal is táplálkozik. Fiókáit állati eredetű táplálékkal táplálja.
Fenyőpinty
Az ősz közepétől gyakran figyelhető meg a madáretetők környékén, városi parkokban más magevő énekesmadarakkal alkotott vegyes pintycsapatban. Bogyókat, magvakat, főleg a lucfenyő magját és a bükkfa makktermését fogyasztja. Fiókáit kizárólag rovarokkal táplálja.
Zöldike
Télen gyakran keresi fel a madáretetőket más pintyfélékkel és magevő madarakkal vegyes csapatokban. A kifejlett madarak gyommagvakkal, olajos termésekkel táplálkoznak. A fiókák tápláléka változatosabb, a magvak mellett hernyókat, ormányosbogarakat is fogyasztanak.
Csíz
Táplálékának döntő többsége növényi eredetű. Főként a fenyők tobozában lévő magokat fogyasztja, de gyomnövények apró magvait, vagy akár pajzstetveket is eszik. Télen megfigyelhető a madáretetőknél is, de korántsem olyan gyakran, mint a többi gyakori pintyféle. A zord hónapokban Magyarországon gyakran látható égerligetekkel övezett patakpartok mentén, de városi parkokban is rendszeresen felbukkan. Az enyves éger apró magját, valamint a nyírfák termését előszeretettel fogyasztja ebben az időszakban.
Nagy fakopáncs
A fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja, de táplálékának részét képezik a hangyák is. Télen csonthéjas gyümölcsöket, makkot is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik.
Csuszka
Fontos számára az idős fák jelenléte élőhelyén. A fák törzsén, ágain harkályszerűen mozogva, sokszor fejjel lefelé csüngve keresi a kéregrepedésekben megbújó táplálékát. Rovarlárvákkal, hernyókkal, kifejlett bogarakkal, pókokkal táplálkozik. Állandó madár, így ősztől bogyókat és magvakat is fogyaszt. Telente az etetőket is szívesen látogatja. Az etetőhelyre általában rakétaszerűen bevágódik, ezzel az összes ott táplálkozó madarat elijeszti.
Meggyvágó
Városi parkokban, fás-bokros élőhelyeken gyakran találkozhatunk vele. Télen feltűnik a madáretetőknél is. Csőre olyan erős, hogy akár a meggy magját is szét tudja roppantani. Bokrok, fák magvaival táplálkozik, de fiókáit főleg hernyókkal eteti.
Ökörszem
Rovarokkal, pókokkal táplálkozik, melyeket a talajon és a talajközeli növényzetben kap el, télen apró fűmagvakat is fogyaszt.
Csonttollú
Általában csak néhány megfigyelése van telente, de inváziós években akár több százas, néha több ezres csapataival is találkozhatunk. Ilyenkor városi parkokban, temetőkben, arborétumokban tűnhetnek fel leggyakrabban, mivel az ott található fásszárú növények termését fogyasztják. Leggyakrabban a japánakác, a madárberkenye, a nyugati ostorfa és a fagyöngy bogyóival táplálkozik. Költőterületén rovarokat, csigákat is eszik.
Fenyőrigó
Tápláléka változatos, télen gyommagvakat, kökényt, galagonyát, csipkebogyót, borókát, vadszőlőt egyaránt fogyaszt. Tavasszal és nyáron a legfőbb tápláléka a földigiliszta, de rovarokkal és csigákkal is táplálkozik.
Az információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisából származnak. érdemes itt böngészni:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (mme.hu)
