Örüljünk neki vagy sem?
A vakond nem alszik klasszikus téli álmot, a földben saját hűtőkamrát készít és ott halmoz fel magának elemózsiát. Amikor a talaj megfagy, egyszerűen mélyebb rétegekben ássák el magukat. Normális talajviszonyok mellett az állat kb. 10-20 cm mélyen ássa az alagutakat, fagy esetén azonban az építési tevékenységét 50-60 cm mélyre teszi át. Az enyhe teleken, amikor a talaj nem fagy meg, nem is kell ilyen mélyre vonulnia.
A tevékeny, azonban vaksi állat meglehetősen lelassítja a hidegben az aktivitását, csökkenti a légzési sebességét és a testhőmérsékletét, viszont klasszikus, igazi téli álmot nem alszik. Spórol az energiával, hiszen ilyenkor az élelemkészlete véges. A kamrájában földigilisztákat, ehető talajlakókat, rovarokat, lárvákat halmoz fel, ezekkel éli túl a telet. Annak érdekében, hogy ez az élelem friss maradjon, egy harapással megbénítja őket, így a különféle férgek, rovarok mozdulatlanul fekszenek, amíg el nem fogyasztja őket a vakond.
Amikor a tavasz már a küszöbön van, a vakond is előmászik és megkezdődik a párosodás folyamata. Általában ez csak évente egyszer megy végbe, ezenkívül a vakond ugyanis magányosan él. A fészekhez különféle anyagokat gyűjt: mohát, füvet, lombot. A gyűjtögetés során a felszínre kell jönnie, otthagyva a túrásnyomokat a gyepben, a veteményben.
Szegény emlőst nem sok kertben látják szívesen, pedig jó indikátora annak, hogy a talaj egészséges, sok állati táplálékot tartalmaz, ideértve a növényi kártevőket is, amelyek a vakond kedvenc csemegéit jelentik. Hiába pusztítja ezeket a vakond, a járatait, kupacait a kertészek nem nézik jó szemmel.
A legtöbb hobbikertész küszködik a vakond jelenlétével, mégis kevesen ismerik az állat életmódját, hasznosságát. Többen úgy vélik, hogy a vakond a jó föld jelzője, ami igazi is, mert szeret ott lenni, ahol sok a giliszta. Valóban pusztítja a kártevőket, de nem csak azokat, hanem a hasznos szervezeteket is.
Tévhit, hogy a haszonnövényekben nem okoz kárt, hiszen a járatok ásásakor a gyökereket is megsértheti. Ugyanakkor valóban pusztítja a kártevőket, a földjét pedig érmes balkonládába, virágcserépbe gyűjteni, mert biztosan mentes a lárváktól. Sokan örülnek a talajlazító, levegőztető tevékenységének.
A vakond elleni védekezési praktikákat szívesen osztják meg egymással az olvasók. Többen esküsznek az üveges módszerre, vagyis kupak nélküli üvegeket ásnak le a földbe, amelyekbe a szél befúj és a zavaró hang elriasztja a vakondot.
Akad, akinél bevált a napelemes riasztó, mások szerint semmit sem ér, mert nagyon hamar hozzászokik az állat. Házi készítménnyel is sokan próbálkoznak: fokhagymás vizet, őrölt borsot, kávézaccot, őrölt erős paprikát, tojáshéjat, kutyaszőrt szórnak a lyukba. A kutyák távoltartó hatását sokan ismerik, mások szerint egyedül a vakondháló lehet sikeres megoldás.
Nagy a káosz akörül is, hogy vakond, pocok vagy földikutya pusztít-e a kertben. Azért fontos tudnunk, mert a vakond védett állat, ezért tilos elpusztítani, eszmei értéke 25 ezer forint. A pockok ezzel szemben növényevők és kártevők, kedves kinézetük ellenére sem barátai a kertésznek. A növények gyökereit, a hagymákat, gumókat előnyben részesítik, megrágják, ami gyakran a növény pusztulásához vezet. Nincsenek biztonságban sem a fiatal fák, sem a cékla a veteményesben. A károsítás észrevétlenül történik a föld alatt, elsősorban télen.
Bár jó néhányan földikutyát vélnek a kertjükben felfedezni, nem árt tudni, hogy ez az állat csak bizonyos területek él és ott is rendkívül ritka. Védett, eszmei értéke 1 millió forint.
