Az utóbbi években nálunk is megjelent, a szilfák lombját lerágja. Olyannyira gyorsan és váratlanul tűnt fel, hogy magyar elnevezése is csak 2010 óta létezik.
Mit károsít a kanyargós szuperdarázs?
Egyre nagyobb pusztítást okoz a távol-keleti eredetű, Aproceros leucopoda nevű botcsápú levéldarázs, amely főként a turkesztáni szileket (Ulmus pumila var. arborea) károsítja. Mára az európai kontinens számos országában elterjedt, és több régióban nem kis károkat okoz.
Hogyan jutott el Magyarországra?
Nagy a valószínűsége, hogy a kanyargós szillevéldarázs terjedésében az emberi tevékenység szerepe volt az elsődleges: lárvája és bábja földlabdás szaporítóanyaggal vagy növényekkel is „közlekedhetett”, illetve a nagy távolságra történő eljutását a közúti és vasúti közlekedés is jelentősen segíthette.
Fotó: Dr. Vétek Gábor
Szaporodása, kártétele
Tömeges elszaporodásában közrejátszik az is, hogy szűznemzéssel szaporodik, azaz nem szükséges hím az utódnemzéséhez. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy Magyarország klímája kedvező a faj számára. A kékes-zöldes tojásokból kikelő lárvák összetéveszthetetlen, kanyargós irányban rágják a leveleket, a faj a nevét is innen kapta hat éve.
Az imágók kb. április közepétől jelennek meg szileseinkben, majd az ezt követő hónapokban több nemzedék is kifejlődik. Ennek következtében a nyár második felében helyenként már súlyos lombvesztés tapasztalható.
A lárvák pusztítása hazánkban nem csupán a sziles erdőkben, de az utak szélén, útsorfának vagy parkokba ültetett turkesztáni szileken is nyomon követhető.
Hogyan tudunk védekezni?
A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara (SZIE KERTK) kutatóinak nemrég publikált tanulmányában a szerzők azt hasonlították össze, milyen színű csapdák vonzzák leginkább a faj imágóit. A kísérletet egy Kecskemét melletti, fehér akác és turkesztáni szil alkotta telepített erdőben végezték. A vizsgálat során sárga, zöldessárga és fehér, ragacsos felületű palást csapdákat teszteltek.
A sárga csapdák 4645 egyedet fogtak, a zöldessárgák 3441-et, a fehérek pedig mindössze 332-t. Mindezek alapján a szerzők egyszerű, költségkímélő és hatékony megoldásként javasolják a sárga vagy zöldessárga palást csapdák használatát.
A SZIE KERTK Rovartani Tanszékének inváziós fajokkal foglalkozó kutatócsoportja jelenleg is vizsgálja a kanyargós szillevéldarázs terjedését és biológiájának további részleteit, így a jövőben további ismeretek láthatnak napvilágot a fajjal kapcsolatban. Mindezek remélhetőleg a kártevő elleni környezettudatos védekezés tervezésében is segítséget nyújthatnak a szakemberek számára.
Bevezető kép: Dr. Vétek Gábor
Forrás: NÉBIH
