Gyökérrágó nyüvek.
A káposztalégy a káposztafélék legjelentősebb gyökér- és szárkártevője. A fiatal növények kékesszürkére színeződnek, gyengén nőnek, hervadnak, könnyen ki lehet őket a földből húzni. Egy részük elpusztul, a maradék gyengén fejlődik.
Maga a légy 6-7 mm nagyságú, szürkésbarna színű. A nyű tipikus légynyű, 8-9 mm-es, fehér színű. 3 nemzedékes, bábként telel a talajban. Kora tavasszal rajzik az első nemzedék. Az imágók által rakott tojásokból kikelő nyüvek a gyökerében, levélnyelében, torzsájában járatokat rág, fejlődésük 20–30 napig tart, majd a növényt elhagyva a talajba húzódnak és bebábozódnak.
A palántanevelés és a kiültetés utáni egy hónap a kritikus időszak a káposztalegyek fertőzésének szempontjából. Vetésváltással csökkenthetjük a fertőzés esélyét. Az öntözéses termesztés is segíti szaporodását.
Megelőzésként jól működhet a gyapjú takarófólia, amit közvetlenül az ültetés után fektetnek le. Vegyes kultúrákban azonban problémás lehet ennek használata. Itt segíthet az ’agyaggallér’. Ehhez agyagból vagy kőlisztből vastag pépet készítenek és azt az egyes káposztanövények szára körül oszlatják el. Ez a pép gyorsan megszárad és jó védelmet nyújt a peterakás ellen. Az a fontos, hogy a szár és a pép között ne legyenek rések, amelyeken keresztül a lárvák át tudnak jutni.
