Ehető virágok.
A szegfűfélék ehető fajtáinak színes, illatos virágaival díszíthetjük ételeinket, vagy akár dzsemet, lekvárt főzhetünk a szirmokból. A szegfű íze édes, fahéjra emlékeztet.
Schiszler Noémi már jó ideje tesz a család asztalára ehető virágokból készült ételeket. Ezúttal újdonságként szegfűt használt lekvárjához. Az alábbiakban Noémitól tudhatjuk meg a részleteket.
"Ebben az évben kezdtem el komolyabban foglalkozni az ehető virágokkal, és eddig egyikben sem csalódtam. Minden nap fejlesztem a tudásom, nagyon sok könyvem van ehhez. Az első kisunokám elmúlott 2 éves, ez volt számomra maga az igazi ok, hogy valami olyat alkossak, amire mindig emlékezni fog. A saját receptjeimből csinálni fogok neki egy könyvet, amiben mindig megtalálja a recepteket majd.
Szerencsém van, mert a kert és udvar részünkben eddig szinte mindent megtaláltam. Például fűnyírás előtt 4 órán keresztül szedtük a százszorszépet. Alig tudtam menni a végére a sok hajolgatástól.
Jól tartom magam, idén betöltöm a 47. életévemet, ezért azt is nézem, hogy melyik növény, virág mire jó, milyen vitaminokat tartalmaz.
Az idei év meglepetése számomra a pitypang volt. Amint találtam olyan receptet, hogy ezt ki lehet rántani, abban a pillanatban megcsináltam. A pitypang az első számú kedvencem lett. Előtte meg nem ettem volna.
Ismerjük a környéket, ami nekem nincsen, azt egy kerékpártúra során szerezzük be, pl. a bodzavirágot. Csak tiszta helyről, messze a forgalomtól. Nagy szerencsémre a férjem ebben teljesen a partnerem lett, maximálisan támogat, és ő is elkezdte fogyasztani ezeket az ételeket is.
Rengeteget olvasok, sok könyvem van az adott témákról. Ha valami felkelti az érdeklődésemet, kutatok utána, és persze ki is kell próbáljam. Mostanában sok recept már saját elképzelés mellett készül. Így csináltam meg a legújabb rózsa-szegfű-levendula lekvárt is. A futórózsánk egy mély bordó illatú csoda, az íze is ennyire bordó lesz, akárcsak a színe.
Érdekes, két évvel ezelőtt ültettem sok kerti szegfűt, akkor persze még nem tudtam, hogy ehető. A saját levenduláim is pár évesek, így amikor megtudtam, hogy a szegfű ehető, már a fejemben is volt a recept. Előtte csak sima rózsalekvár készült, az is nagyon finom lett. Egy adott virágnál, mint pl. a rózsa, a világos közepét ki kell vágni, elég macerás, de megéri. Eddig egy virágot nem bántottam, az pedig a tulipán, ami a kedvenc virágom. Ennek a belsejében a bibéket kell kihagyni.
Tehát mielőtt nekiállunk bárminek, alaposan járjunk utána, melyik része kerülhet bele egy ételbe. Nekem különösen óvatosnak kell lennem, sok mindenre vágyok allergiás, de ez nem riaszt el attól, hogy kísérletezzek, csak óvatosabban kell eljárnom. Ebben az évben dolgoztam orgonával, ibolyával is.
Egyáltalán nem használok tartósítószert, csak cukorral, pektinnel és alkohollal dolgozom, majd száraz dunsztba kerül minden. Ezek a lekvárok kisebb üvegekbe kerülnek, egy-egy fajtából átlagosan 6-7 üveg lesz. A szegfűdzsemet már bontottunk is, isteni finom lett. Szegfűvel most dolgoztam először, de nem utoljára.
Így készül a rózsa-szegfű-levendula lekvár
Hozzávaló ehető virágok
Kertből szedett vegyes, ehető virág a fő alapanyag:
- kétféle rózsa, a közepe kivágva mindegyiknek,
- kerti szegfű, csak a teljes szirmai,
- kerti sarkantyúka,
- kevés levendula.
Elkészítés
- A virágokat alaposan megmostam, lecsepegtettem.
- Jó liternyi szirmot használtam, felöltöttem ugyanennyi vízzel, citromlevet, 1 csomag gyümölcs pektint adtam hozzá.
- Amikor puha, rúdmixerrel péppé törtem.
- Összefőztem, végül az üvegeket száraz dunsztba tettem.
6 kis üveg lett, elég karakteres ízzel.
Az első próba volt ezzel a kombinációval, nem tudom semmivel sem összehasonlítani. A levendulától kapott egy mélyebb ízt, nem túl édes."
