Szép, de...
A tuja nagyon sok kertben megtalálható, belátásgátló, takaró tulajdonsága miatt az elmúlt évtizedekben a lakosság előszeretettel ültette. Nagy haszna azonban nincs, nem nyújt táplálékot a méheknek, madaraknak sem. Ezért természetes kertekbe ne ültessük, mert nem segíti elő az élővilág sokféleségét, túlélését. Az esővíz is csak nehezen jut el a gyökereihez, ezért a forró, aszályos nyarakon könnyen megég, szárad, barnul. A talajéletet sem táplálja, a leeső ágak, tűlevelek csak nehezen rothadnak el. Ráadásul a növény részei mérgezőek, ami bőrirritációt okozhat.
Természetesen, ha a tuja már ott van a kertünkben, akkor nem kell feltétlenül azonnal kiirtani. Érdemes részletenként "lecserélni", addig pedig kúszónövényekkel befuttatni, például hegyi vagy erdei iszalaggal.
Nem sokkal jobb választás a nagy népszerűségnek örvendő balkáni babérbérmeggy sem, amelyet a legtöbben sövényként ültetnek. A délnyugat-Európa és délnyugat-Ázsia területeiről származó növény virága legalább táplálékforrást jelent. A gyümölcseit viszont a madarak a táplálkozás útján terjesztik, ezért a babérmeggy gyorsan terjed és kiszorítja az őshonos növényeket az erdők széléről. Az instabil, hajlékony ágrendszere miatt ugyanakkor fészkelőhelyet nem tud nyújtani a szárnyasoknak.
A tuja és a babérmeggy helyett érdemes őshonos fajokat választani. A tiszafa, a bükk, a gyertyán, a mezei juhar sokkal jobb választás.
Szintén értékes vadsövény nevelhető a somból, a fanyarkából, a galagonyából, a kökényből vagy a vadrózsából – ezek ráadásul a virágok és termések révén a madarakat, rovarokat is táplálják.
